SEGÍTŐSZELLEM: LIDÉRCCSIRKE, PIRITUS, FÖLDI ÖRDÖG

Full text search

SEGÍTŐSZELLEM: LIDÉRCCSIRKE, PIRITUS, FÖLDI ÖRDÖG
A segítőszellem egész Európában ismert alakja egy személyhez kötődő, annak segítő szellemlény, aki bizonyos ellenszolgáltatások fejében szerencséssé, gazdaggá teszi tulajdonosát. Többnyire apró emberke vagy kis állat alakjában él gazdája házában. Eredete azokhoz az egyéni őrzőszellemekhez köthető, amelyek az ember testétől elszakadó, alterego-szerű „szabad lélek”-kel kapcsolatosak – ezek néhány archaikus adatát ismerjük Európa különböző területeiről (ógermán, kelta és mai napig élő balkáni hagyományok). Az újkori hiedelmekben azonban többnyire nincsenek ilyen kapcsolataik: a segítőszellemeket általában „megszerzik”, az ellenszolgáltatás pedig a boszorkányüldözés ördögszövetség-tanának hatására sokszor a lélek ördögnek adása, vagyis az ördöggel való szövetségkötés lett. A segítőszellem ennek megfelelően maga az ördög is lehet, Közép- és Nyugat-Európa boszorkányhiedelmeiben pedig sokszor az ördöggel paktáló boszorkány segítőállata.
A változatos segítőszellem-alakok legelterjedtebb magyar változata a lidérccsirke. A rá vonatkozó hiedelmek legintenzívebben az Alföldön és a Dunántúl keleti peremén éltek. Elnevezése változatos: lidérc néven ismert volt az egész Alföldön és a Felföld középső részén, mitmitke néven az Alföld néhány helyén és a Kelet-Dunántúlon, lüdérc vagy piritus a Dél-Dunántúlon, iglic, ihlic a Csallóközben. Több helyen ördögnek nevezték. A hozzá fűződő legáltalánosabb hiedelmek: az juthat hozzá, aki fekete tyúk első tojását vagy apró tojást a hóna alatt, esetleg trágyadombban kikölti. Gazdájával éjjel szeretőjeként együtt hál, annak neme szerint változik éjszaka nővé vagy férfivá. Tulajdonosa a kebelén is hordhatja. Szórványos adatok szerint éjjel nyomja őt, vagy vérét szívja. Gazdája mindenképpen legyengül, beteg lesz vagy meghal. Szolnok megye több helyén ismert volt valamilyen neki készített ételre vonatkozó hiedelem: visszafelé kavart kását vagy sótlan ételt főz neki a gazdája, vagy minden étel első falatját neki adja. „Mit hozzak?” vagy „Mit-mit-mit”? kérdésére a gazdájának mindig felelnie kellett; minden kívánságát teljesíti. Pénzt hord tulajdonosának, így az meggazdagszik. Közismert hiedelemmondák szóltak a tőle való megszabadulásról: teljesíthetetlen feladatot kell neki adni, kötélben homokot vagy rostában vizet hozatnak vele, amibe belepusztul. Más adatok szerint erdőbe csalogatják és fába beékelik. Meglehetősen elterjedt hiedelem volt, hogy ő vagy gazdája az ördöggel áll cimboraságban: amikor valaki lidérc birtokába jut, eladja lelkét az ördögnek. Ez a vonása a magyar boszorkányperekből is ismert: a lidérces, lüdérces szó egyértelmű lehet az ördögivel. (A magyar lidércet összefoglaló tanulmányok mindegyike foglalkozik a „segítőszellem”-lidérccel: Domanovszky 1957; Muraközy 1968; Hoppál 1969a; Pócs 1980b.)
564Az apró emberke alakjában megjelenő segítő-ártó lény a lidérccsirke elterjedési területén is ismert, és általában piritusnak nevezik. Leggazdagabb volt a rá vonatkozó anyag Zala megyében, itt földi ördög, fődön föllü való ördög a neve. Vas megyéből ismert a mándli név. Sok rokoni szál fűzi a lidérccsirkéhez és az ördöngös kocsis-mondakör segítő ördögeihez. A megszerzés módja lehetett a csirkééhez hasonló, de általában véletlenül találták, vagy vásárolták: rongyba, dobozba, üvegbe, tarisznyába, kabátzsebbe téve. Aki meg akar tőle szabadulni, valamibe beletéve eldobja vagy eladja. Gazdája hirtelen meggazdagszik, rendkívüli tettekre képes, mert „ördöge van”, „piritussa van”, „piritussos” (Csalogovits 1938). Zemplén és Tolna megyei adatok szerint a gazdájának szeretője, gazdája a lelkét eladja neki, minden ételéből az első falatot neki adja. A göcseji földi ördögöt általában kocsisok (néha vadászok) tartották; ezek megegyeznek az ördöngös kocsis-mondák segítő ördögeivel.
Szórványosan dudásokkal, aratókkal, vadászokkal és általában a tudósokkal kapcsolatban is ismerünk segítő ördögökre vonatkozó adatokat; csakúgy, mint a lidérccsirke, csak saját gazdájukat teszik szerencséssé.
Segítőszellem-szerű lény az egész magyarsággal szomszédos délkelet-, közép-európai térségben ismert; a magyar néphitbe sokféle, gazdag hagyományanyag került. Az apró emberke alakjában megjelenő segítőszellem, a tojásból költött vagy pénzen vásárolt, tárggyal (dobozban) megszerzett ördög vagy kobold a német és szláv népcsoportok néphitéből egyaránt ismert. A szlovák božik például apró emberke, akitől gazdája mogyorófába való beékeléssel szabadulhat meg. A német, horvát, szlovén, román segítőszellemek (škrat, Drak, zmaj, spiritus, spiridus) apró ember és állat, különösen tyúk vagy kakas alakjában egyaránt megjelenhetnek, és kinccsel látják el gazdájukat. A tulajdonosnak ugyanúgy etetnie kell őket, mint a magyar lidérccsirkét. Nőkkel együtt háló, segítő háziszellem – csirke vagy tyúk alakjában – elsősorban a délszláv zmaj és a német Drak. Utóbbi egyúttal tüzes alak, és bizonyos feltételekkel pénzt hord gazdájának. A megszabadulás ugyanolyan nehéz tőle, mint a magyar lidérccsirkétől. A szlovák zmok repülő tüzes lánc, amely a kéményen át hordott pénzzel és terményekkel teszi gazdaggá a ház urát (Zečević 1981: 114–120; Muşlea–Bîrlea 1970: 176–181; Peuckert 1942: 139; Horváthová 1972: 128–129; Urbas 1898: 150).
A Drak, zmaj és zmok – mint nevük is mutatja – tulajdonképpen a megfelelő népek sárkányainak változatai, mégpedig feltehetően az egyházi demonológia hatására többé-kevésbé ördöggé vált, „alvilági” alakjai. Délszláv hiedelmek szerint például sokszor mocsaras helyek hüllőiből keletkezik, mint a sárkány, és nemcsak csirke, hanem kis kígyó is lehet. Ez megfelel annak a ténynek, hogy a középkori egyház más tekintetben is sokszor azonosította a sárkányt a Sátánnal; másrészt a Balkán sárkányainak a fent említett egyéni őrzőszellemekkel is voltak kapcsolatai. A magyar segítőszellemeknek azonban nincs közük sárkányhiedelmeinkhez: a magyar néphitben már önálló, a sárkány-eredettől elszakadt „ördögi” lényként terjedtek el.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages