I.
I.
3. NAGY-ENYED.
Származása. Szolgálata Petrovich Péter udvarában. Hű szolgálatai jutalma. Petrovich ajánlatára Izabella és János Zsigmond udvarába kerül. Az ifjú választott királynak legmeghittebb emberévé lesz. Emelkedése a közpályán és meggazdagodása. Enyed, bihar- és fejérmegyei falvak birtoka; görgényi és fogarasi uradalma. Hatalmában és gazdagságában való elbizakodása; jellemzése.
KORNYÁTI Békés Gáspár, Békés vármegyei törzsökös nemes családból származott (1520). Atyja Békés László, közép-nemes, lugosi alparancsnok (viczebán) volt. Némelyek oláh származásúnak mondják, de csak azért, mert a lugosi bánságból származott. Családja azonban minden valószinűség szerint a Békés vármegyei ilynevű nemzetség tagja vala, s ő maga is Kornyátról írta magát, a mely az ő idejében ugyan már Zaránd megyéhez s a Jenő várához tartozó falvak közé számíttatott, de régebben Békés-megyébe volt kebelezve. Oláhnak inkább ellenségei mondják. Ő maga egész jellemében, teljes élete folyásában, minden ízében magyar volt: magyar erényeiben, hibáiban, minden csepp vérében.
Békés Gáspár emelkedését Petrovich Péternek, a Zápolya-ház hű hadvezérének köszönhette, a kinek már kora ifjuságában udvarába került mint inas, azaz nemes apród. Itt kezdette pályafutását: a Zápolya-ház, a nemzeti királyság szolgálatában. Az öreg Petrovichban kitűnő mesterre s hatalmas pártfogóra talált; viszont ez is fényes tehetséget, sok oldalú képességet s buzgó szolgálatkészséget ismert fel az ifjú Békésben, a ki mindinkább érdemesebbé tette magát bizalmára. És Petrovich – apródját nem sokára komornikává tevé s napról napra tágabb tért nyitott előtte tehetségei érvényesítésére.
Hű szolgálatainak jutalma nem maradt el. 1555-ben Karánsebesen házat, szőlőt és kaszálót nyer urától s 1556-ban atyjával együtt új adománylevelet kap Karánsebes vidékén Dombroviczán fekvő ősi nemesi birtokukra. De a legnagyobb jótéteményt halálos ágyán éreztette vele, midőn őt Izabella királynőnek és János Zsigmondnak ajánlotta, hogy «helyette mindketten, mind a tanácskozásban, mind a hadviselésben Békésre hallgassanak». E szép ajánlatát a 70 éves agg vezérnek, a ki roppant birtokai örökösévé tette a királynét és a királyfit, kegyelettel fogadta Izabella és János Zsigmond; – királyi kegyükbe vették Békést és bizalmukra méltatták.
Békés mintegy 37 éves volt, midőn 1557-ben a királyi udvarba került. A legszebb pályatér nyilott itt előtte kiváló tehetségei érvényesítésére, melyek haladását biztosították. Ész, erély, ambitio, nagyravagyás egyesült nála rendíthetlen hűséggel, szolgálat- és áldozatkészséggel. És ő a királynénak és királyfinak annyira megnyerte bizalmát, hogy ezek «tudtán kívül semmihez sem fogtak és őt minden titkaikba beavatták». – Az ifjú királynak hű udvarnoka, majd legmeghittebb embere, jobbkeze, vezetője, Mentora lett. Az ifjú Zápolya – Forgách szerint – Békés «akaratától egy körömnyire sem tért el», nem érezte magát jól nélküle, vele étkezett, vele aludt egy hálószobában. Betegségében egyre csak Békést sóhajtozta, mindig őt emlegette, s éjjel nappal őt kivánta magához.* Szóval nélkülözhetetlen embere lőn. És Békés meg akará érdemelni, de ki tudta zsákmányolni is ezt a határtalan bizalmat.
FORGÁCH Ferencz, Magyar Históriája. (akad. kiadv.) 462. l.
Hűséges szolgálataival s ura királya kegyével arányban haladt emelkedése s anyagi gyarapodása. A komornikból főkamarás s az erdélyi tizedek bérlője, majd kincstartó s első tanácsúr – a köznemes udvarnokból nagyságos úr s főnemes lőn; ki atyjától alig örökölt többet egyszerű nemesi curiánál: egy évtized alatt Erdély leggazdagabb földesurává emelkedett.
Mindjárt udvari élete elején adományúl kapta Enyedet; 1561-ben biharmegyei falvait,* 1564-ben a két Kendy jószágvesztése után ezek fodorházi birtokát, majd 1565-ben Fejérmegyében Csanádot, Holdvilágot, Sorostélyt és Monorát. Mindezeknél fontosabb volt Görgény vára és a hozzá tartozó falvak adománya (24 falu Torda megyében és 7 birtokrész marosszéki székely falvakban), melyet 25,000 arany forintban zálogosított el neki fejedelme, «a magyar korona és királyi felség iránt mindenkor tanúsított buzgó törekvése, szorgalma és szolgálatkészsége, hűséges szolgálatai s főként a közelebbi hadi vállalatokban szerzett érdemei elismeréseűl és jutalmáúl».* – Görgény erős várkastélyával, híres vadászterületével az erdélyi kincstári birtokok gyöngyét képezte. De még ennél is fontosabb volt a fogarasi uradalom, melyet 1567-ben nyert királyi adományúl. Híres és nagy szerepet játszott vára ez időben Erdély déli részének a kulcsa; messze kiterjedő uradalma koronként a fejedelemasszonyok jószága. Szép és gazdag föld: rónáját az Olt szeli végig, s déli oldalán égbe meredő hatalmas havasok szegélyezik – méltó keretűl az istenáldotta regényes vidékhez.
Ezek Telegdi István hűtlenségi pere következtében szálltak a fiscusra.
Ezt János Zsigmond az Erdélyből kiköltözött Majláth Gábortól 30,000 forintért vette meg s fizetés nélkül zálogosította el Békésnek. Ez adomány, Fogaras birtoka, fontos szerepet játszik Békés későbbi történetében. (V. ö. Várfalvi NAGY János: Békés Gáspár, id. h. és Reform, 1870 236. szám.
Egy kis fejedelemség volt az, 64 falu tartozott hozzá s (Gromo szerint)* másfél nap kellett, hogy átutazzanak rajta.
GROMO, id. h. 30. 1
Ennyi birtok, akkora gazdagság egy kézben, nem volt több Erdélyben. Bátran mondhatta Békés, igazat mondott, hogy nem volt annyi birtoka ott senkinek, még Báthorynak, a későbbi fejedelemnek sem.
Lehet-e azért csodálni, ha az alacsony sorsból magas polczra jutott királyi kegyenczet, a szegény nemesből dúsgazdaggá lett főurat sokan irigyelték, a régi főnemesi családok tagjai parvenunek tekintették, s a kiknek utjában állott, gyűlölték. A hirtelen emelkedés, a nagy vagyon, s fejedelme kegye őt magát is elkapatta. Személyes befolyásával egészen behálózta a tapasztalatlan ifjú királyt, s a kik fölé emelkedett, azokkal fensőbbségét érezteté. Éles élczeivel (a miben nem tudott mértéket tartani) sok szívet megnyilazott és sokakat ellenségévé tett; nem gondolt azzal, hogy az élcz (mint Gyulafi megjegyzi) olyan mint a só, mértékkel kell élni vele, különben megárt.
Békést megszédíté a szerencse pazar áldása, nem elégedett meg azzal, a mivel bírt. Nagyravágyó lelke még ennél is magasabbra, a legmagasabbra vágyott – és az országnak, – melynek fejedelmét egy évtizeden át ő kormányozta – egykor önmaga mint fejedelem óhajtott élén állani, főkép midőn királya is őt szemelte ki utódjáúl s hallgatagon az ország is mintegy megegyezni látszott az ő fejedelmi jelöltségében.
A szerencsében elbizakodás volt az, a mivel kihívta maga ellen a nemezist, s a mely annyi keserű csalódást juttatott neki osztályrészül az élet iskolájában.
FOGARAS VÁRA.
Dörre eredeti felvétele.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
