I.
I.
AZ 1843/44. évi országgyűlést a politikai irodalom és a napi sajtó készítették elő. Mindkét téren örvendetes fellendüléssel találkozunk e korban, a melyeknek messzemenő hatásai voltak. Különösen a napi sajtónak kell nagy jelentőséget tulajdonítanunk, mert természeténél fogva mozgékonyabb volt, jobban lekötötte a közérdeklődést s tágabb körben volt elterjedve. A napi sajtó érlelte meg a tömegek politikai felfogását s ezzel megteremtette a bekövetkezett demokratikus irányzat természetes előfeltételeit. Az a szabadság továbbá, melylyel a napi sajtó a kormányzati ténykedések és a politikai irányzatok felett ítéletet mondott, a közönségben is felkeltette az ítélkezési hajlandóságot s ezzel a tömegeket is belevonta a politikai életbe, a melytől addig távol állottak. A politizálás nem volt többé nemesi kiváltság, hanem az értelmiségi jogává lőn s a mily mértékben terjedt az értelmiség, olyan arányban nőtt a politikusok serege is.* Az értelmiség pedig határozottan tért hódított s ez a térhódítás politikai életünknek szemmelláthatóan előnyére vált.
Horváth: Huszonöt év II. k. 13. l.
A napi sajtó előadott hatásai azonban csupán úgy érvényesülhettek, ha a czenzura kezelésében változás történik s biztosítva van számára az a szabadság, mely természetes kifejlődéséhez szükséges. Ez a korszak 1841-ben kezdődött, a mikor a régi czenzura megszünt s a hírlapirodalom nagyobb mozgási szabadságot kapott.* Ez a nagyobb szabadság az 1841-ben megindult Pesti Hirlap-ban jutott a legélesebben kifejezésre, a mely nemcsak anyagát, de alakját tekintve is különbözött a napi sajtó régibb termékeitől. A szabadelvű reformmozgalom eszméit kivétel nékül magáévá tette s megvédelmezte a támadásokkal szemben.
Horváth id. m. II. k. 52. l.
14826. KOSSUTH LAJOS.
A Pesti Hirlap szerkesztője, Kossuth Lajos, azon nyomdokon haladt, melyeket Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferencz s Batthyáni Lajos megjelöltek s nemzeti, gazdasági és politikai reformokat egyaránt sürgetett, a fősúlyt azonban a politikai reformokra helyezte s ezzel ellentétbe került a reformmozgalom megindítójával Széchenyi Istvánnal. Növelte s kiélesítette az ellentétet Kossuth Lajos írói tehetsége s a mindent magával ragadó lendület, melylyel felfogását elő tudta adni. Nem csupán az elméket hódította meg, hanem a szíveket is lebilincselte s ezzel olyan népszerűségre tett szert, hogy befolyása alá jutott az egész magyar közélet. Ettől a lendülettől féltette Széchenyi István a 149magyar közéletet s ez aggodalom indította arra, hogy a Pesti Hirlap iránya és modora miatt «Kelet népe» czímű munkájában Kossuth Lajossal irodalmi harczot kezdjen. Ugyancsak a Pesti Hirlap nagy sikereinek kell tulajdonítanunk, hogy a konzervativ párt is felhasználta a napi sajtóban rejlő óriási erőt s a Dessewffy Aurél szerkesztésében kiadott «Világ»-ban igyekezett a saját 150eszméinek híveket szerezni és álláspontját megvédelmezni. A két hirlapnak egymással és Széchenyivel folytatott vitái kevés befolyást gyakoroltak a kormánypolitikára és a pártéletre, a közönséget azonban bőven ellátták politikai eszmékkel, politikai életünket kimélyítették s alkalmassá tették arra, hogy a jövő fejlődés alapjául szolgáljon.
27. SZÉCHENYI «KELET NÉPE» CZÍMŰ MUNKÁJÁNAK CZÍMLAPJA.
Ilyen körülmények között nyilt meg az 1843/44. évi országgyűlés. A szabadelvű haladás ügye mindenhol rokonszenves fogadtatásra talált, egyedül a nemesi adózás volt az, a hol a konzervativizmus sikereket tudott felmutatni. Ez a diadal nagy csapást jelentett a szabadelvű ellenzék számára, mert Deák Ferencz is áldozata lőn s ezzel a legjobb magyar politikus vált ki a küzdők sorából. Deák nélkül ment harczba a szabadelvű ellenzék s az 1843/44. évi országgyűlés alatt számbeli súlya ellenére sem tudott úgy érvényesülni, mint Deákkal előbb kisebb számban.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
