II. Nomen et omen
II. Nomen et omen
Hát biz azok együtt enyésztek el a nevével.
Mert Németh Lipótot még Deutsch Lipótnak hítták nehány hó előtt.
Egyszer (igazán kár volna elhallgatni róla ezt a kis epizódot) a zsidó vallású képviselőket számlálgatták elő a folyosón.
– Hát Deutsch Lipót? – említi Szentiványi Árpád, mikor már kifogytak a nevekből.
– Deutsch Lipót nem zsidó – felelt egy másik képviselő –, ősnémet ember.
– Ugyan, ugyan? Ilyen névvel?
– Hát mibe fogadsz?
– Két üveg pezsgőbe – mondá Szentiványi.
Fogadtak s nyomban odahítták a folyosón Deutsch Lipótot.
– Gyere csak egy szóra, Lipótkám, abba fogadtunk, hogy zsidó vagy-e te?
Erre aztán Deutsch Lipót nevetve elmagyarázta a famíliáját: soha semmi maradéka nem volt zsidó és Szentiványi Árpád kifizette a két üveg cliquot.
Most néhány nap előtt újra ott van a folyosón Szentiványi és amint megpillantja a mohácsi képviselőt, elmondja a barátjainak:
– Képzeljétek, ezen a Deutsch Lipóton két palack pezsgőt vesztettem a minap.
– Nem úgy hívják azt, te! Nem Deutsch az!
– Micsoda, hogy nem Deutsch? Hiszen csak ösmerem talán.
– Fogadsz velem két pezsgőbe? – ingerkedik vele az egyik pajtás.
Szentiványi megörül, hogy »no most legalább visszanyerem rajta az elvesztett két pezsgőmet« s beleüt mohón a tenyerébe.
Megint odahívják a mohácsi képviselőt:
– Gyere csak egy szóra, Lipótkám: abba fogadtunk, hogy te nem vagy Deutsch Lipót.
– Hát persze nem vagyok – mondá – mióta Némethre változtattam a nevemet.
Megint Szentiványi vesztett, de legalább megtanulta, hogy a mai világban már semmit sem lehet bizonyosan tudni.
Hanem kerüli is azóta Németh Lipótot.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
