A KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉG
A KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉG
Amikor Rodiczky életének apró részleteire is némi fény vetődik, lépten-nyomon, újra és újra kiderül, hogy igazi örömét – a rendben elvégzett munka jóleső tudatán kívül – a közéleti tevékenységben találta meg.
Szerette a nyilvánosságot, szerette a szereplést. Lelkesen tevékenykedett a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek és egyesületek életében. A magyarországi gazdasági egyesületek szervezésében és fejlődésében Rodiczky jelentős szerepet játszott, és ebben a tekintetben is érdemeket szerzett. Szívesen vett részt mindennemű szakmai megmozdulásban. Buzgón jelent meg a legkülönfélébb összejöveteleken, gyűléseken, ünnepségeken, igen gyakran a nyilvánosnak minősíthető társasági összejöveteleken is. Szívesen vállalt személyes közreműködést, előadást, fölszólalást, elnöklést, beszámolót, fölolvasást stb.
Fiatal korában verseket is adott elő (1868), hangversenyt, bált is rendezett (Déva, 1869), szóval a közéletből korán és derekasan kivette a részét. Találóan jellemezte a Gazdasági Lapok egyik vezércikke, amikor a közéleti szereplését úgy ecsetelte, hogy „valóságos élesztő, a mely behatol a nehezen mozduló társadalomba, hogy nemes forrásba hozza” (1902: 861).
Rodiczky közéleti munkásságát elég széles körben ismerték és megfelelően méltányolták. Gyászjelentése szerint: „a kassai kereskedelmi és iparkamara, a sárosmegyei és kecskeméti gazda egyesület, a bécsi birodalmi méhészegyesület stb, tiszteletbeli tagja, a bécsi cs. kir. gazdasági társulat, a felső-ausztriai, karintiai, morva-sziléziai és neutischeini gazdasági egyesület levelező tagja, az országos m, kir. gazda-egyesület alapító és választmányi tagja, a magyar gazdaszövetség igazgató választmányának tagja” volt.
A teljességre való igényről eleve lemondva, mindehhez még hozzáfűzhetjük, hogy a millenniumi ünnepségek és kiállítások szervezésében és előkészítésében több helyen is jelentős társadalmi pozíciót töltött be. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányi tagjává választották 1873), kinevezték a „nemzetközi mezőgazdasági congressus rendezésére alakítandó végrehajtó bizottság” tagjává, és egyúttal a kongresszus főtitkári teendőinek ellátását is Rodiczkyra bízták (1896). A belga kormány a brüsszeli nemzetközi kiállítás bíráló bizottsági tagjának nevezte ki 1897). Idegen minisztérium (kereskedelemügyi miniszter) „a magyar áruforgalmi, statisztikai állandó értékmegállapító bizottság” tagjává nevezte ki (1903). Kinevezték még a „Kísérletügyi Központi bizottság” tagjává (1905).
A „Magyarország Középeurópai Közgazdasági Egyesülete” Rodiczkyt bízta meg képviseletével a „cs. kir. mezőgazdasági társulat” jubiláris közgyűlésén való képviseletével. Rodiczkyt kérték föl a „gyapjútermelés és értékesítéssel kapcsolatos ügyekben szaktanácsadóul” (1911) . A „Phylaxia” felügyelő bizottságának elnökévé is megválasztották (1913). Tiszteletbeli elnöke volt még a „Kassai Állatvédő Egyesületnek” és tiszteletbeli tagja a Sáros megyei és országos szerbiai gazdasági, továbbá a bécsi és a magyar országos méhészeti egyesületnek. Választmányi tagja volt a magyar turista egyesületnek és levelező tagja a kuhlandi gazdasági és a brünni méhészeti egyesületnek. Sokáig rovatvezetője volt az akkori idők legfontosabb mezőgazdasági lapjának a Közteleknek, ahol a „Juhászat és gyapjúisme” rovatot vezette.
A későbbi időkben igen tevékenyen támogatta az OMGE-ben folyó munkát és itt az irodalmi és tanügyi szakosztálynak volt a társelnöke és több szakosztályban működött mint választmányi tag. Az OMGE keretében jelentős részt vállalt a tenyészállatvásárok rendezésében és „hosszú időn át elnöke volt a juhbíráló bizottságnak”.
Rodiczky közéleti szereplése ugyanazt a sokoldalúságot mutatja, ugyanazt a rendkívül széles kört öleli föl, mint ami a szakírói, tanári stb. munkásságára is olyannyira jellemző.
Többé-kevésbé közéleti tevékenységnek számítható még az a működése is, amelyet a különféle hazai és külföldi kiállítások rendezésében, vagy azok bíráló bizottságában való részvétele révén végzett.
A legfontosabb ilyen kiállítások voltak
Nemzetközi méhészeti Kiállítás. Budapest, 1873.
Nemzetközi Méhészeti Kiállítás. Magyaróvár, 1876.
Világkiállítás, Wien, 1873.
Világkiállítás, Páris, 1878.
Magyarországi világkiállítások, 1878; 1885, 1890, 1896.
IV. Nemzetközi Gazdakongresszus, 1896.
Nyilvánvalónak látszik, hogy Rodiczkynak éppen a közéleti szereplés hozta meg az elismerések és kitüntetések sorozatát.
Ezek közül jellemzésül az alábbiak érdemelnek különösebb figyelmet
„Ehrendiplom für sein Werk über Bienenzucht” (linzi vándorgyűlés 1877).
„Ezüst érem és díszokmány” (Párizsi világkiállítás 1878).
„Ferencz József-rend lovagja” (1879)
„Cs. és kir. asztalnok” (1887).
„A francia becsületrend lovagkeresztje” (1879).
„Elismerés és köszönet” (Budapesti általános kiállítás 1886).
„Dank und alle Anerkennung” (Allgemeine Land- und Forstwirtschafliche Ausstellung Wien 1890).
„Forstwirtschaftliche Ausstellung” (Wien 1890).
„Silberne Ausstellung-Medaille” (Wien 1890).
„Legfelsőbb elismerés” (1891). „Szent-Száva rend középkeresztje” (1891).
„Takova rend középkeresztje” (1891).
„A Szerb Királyság kitüntető oklevele” (1891).
„Merite agrocile rend lovagkeresztje” (1892).
„OMGE irásbeli köszönet” (1895)
„III. oszt. vaskoronarend” (1896).
„Legfelsőbb elismerés” (1896).
„Legfelsőbb elismerés” (1897).
„Szolgálati díszérem” (1902).
„Gazdasági Akadémiai igazgató” (1908).
„Az uralkodó teljes elismerése” (1910).
„Udvari tanácsosság” (1910).
Kitüntetései közé sorolható még, hogy Rodiczky a Schamburg-lippei fejedelmi házi érem nagytisztje is volt.
Említettük már, hogy mennyi hazai és külföldi egyesületnek, társaságnak volt tiszteletbeli és dísztagja, hogy milyen sok magas helyről részesült írásbeli elismerésben, köszönetben és ajándékokban (a Monarchia trónörököse, a belga királyné, a dán király, a bolgár fejedelem, az oldenburgi nagyherceg stb.).
A Rodiczky-hagyaték – közel sem teljes – levelei között jóformán minden európai államból rendkívül sok megbecsülést, tiszteletet, nagyrabecsülést kifejező írás található (Mezőgazdasági Múzeum adattára, R/8.). A legelőkelőbb bel- és külföldi fogadásokra, bálokra és estélyekre szóló rengeteg meghívó egytől egyig további bizonyíték a közéleti és társadalmi tevékenységéről elmondottaknak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
