ZEMPLÉN GÉZA FŐBB MŰVEI
ZEMPLÉN GÉZA FŐBB MŰVEI
1. Vizes oldatok felületi feszültségéről. Bölcsészettudori értekezés. Bp. 1904. 301.
2. Über die Oberflächenspannungen wässeriger Lösungen. 1–2. Annalen der Physik 1906. 783–797., 1907. 391–396.
3. A levegő nitrogénjének értékesítése. Uránia 1907. 162–167.
4. A káliumpermanganát hatása a cellulózra. Erdészeti Kísérletek 1907.113–117.
5. Adatok az erdei fák nitrogén felvételéhez. (Társszerző: Roth Gyula) Erdészeti Kísérletek 1908.1–47.
6. A cellobióz és oszonjának viselkedése néhány enzimmel szemben. (Társszerző: Fischer Emil) Erdészeti Kísérletek 1909. 32–35.
7. Verhalten der Cellobiose und ihres Osons gegen einige Enzyme. (Társszerző: Fischer, E.) Justus Liebigs Annalen der Chemie 1909. 1–6.
8. Az inaktív α. δ. diaminovaleriánsav és a prolin új szintézise. (Társszerző: Fischer Emil) Magyar Chemiai Folyóirat 1909.148–152.
9. Neue Synthese der inaktiven a. S. Diaminovaleriansäure und des Prolins. (Társszerző: Fischer, E.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1909.1022–1026.
10. Synthese der beiden optisch-aktíven Proline. (Társszerző: Fischer, E.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1909. 2989–2997.
11. Neues Synthese von Amino-oxysäuren und von Piperidon-Derivaten. (Társszerző: Fischer, E.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1909. 4878–4892.
12. Aminooxysavak és piperidonszármazékok új szintézise. (Társszerző: Fischer Emil) Magyar Chemiai Folyóirat 1910. 54–56.
13. Verhalten der Cellobiose gegen einige Enzyme. (Társszerző: Fischer, E.) Justus Liebigs Annalen der Chemie 1910. 254–256.
14. Über ε-Amino-a-guanido-capronsäure. (Társszerző: Fischer, E.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1910. 934–936.
15. Einige Derivate der Cellobiose. (Társszerző: Fischer, E.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1910. 2536–2543.
16. Fából készített czukor és alkohol. Bp. 1910. 1001.
17. Két optikailag hatásos prolin szintézise. (Társszerző: Fischer Emil) Magyar Chemiai Folyóirat 1911. 17–21. és 33–36.
18. Biochemisches Handlexikon. (Szerk. Abderhalden, Emil) Berlin, 2. Bd. (1911) 114–254., 527–550. 4. Bd. (1911) 481–586., 648–667., 712–760., 840–917. 7. Bd. (1913) 731–787. 8. Bd. (1914) 1–366. 9. Bd. (1915) (Társszerző: Fuchs, D.) 37–200., 201–236. 10. Bd. (1922) 213–915. 11. Bd. (1924) 47–139.
19. Handbuch der biochemischen Arbeitsmethoden. (Szerk. Abderhalden, Emil) 6. Bd. Darstellung, Gewinnung, Nachweis und Bestimmung der höheren Kohlenhydrate. Berlin–Wien, 1912. 1–82.
20. Adatok a cellulóz részleges hidrolíziséhez. Erdészeti Kísérletek 1913. 52–60.
21. A gentibiózról. Magyar Chemiai Folyóirat 1914.161–166.
22. Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk. Bp., Természettud. Társ., 1915. 349 1. (A Magyar Chemiai Folyóirat 19/20. évf. melléklete)
23. A glükozidok bontásáról és az amygdalinról. Magyar Chemiai Folyóirat 1921.1–3.
24. Eljárás tyraminnak előállítására tyrosinból. Magyar szabadalmi leírás 83977. szám. (A bejelentés napja: 1921. aug. 16.)
25. Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden. (Szerk. Abderhalden, Emil) 1. Abt. 5. T. Kohlenhydrate. Berlin–Wien, 1922. 1–1064.
26. A szőlőczukor nátriumvegyületei és az acylezett czukrok elszappanosítása. (Társszerző: Kunz Alfonz) Magyar Chemiai Folyóirat 1923. 1–4.
27. Über die Natriumverbindungen der Glucose und die Verseifung der acylierten Zucker. (Társszerző: Kunz, A.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1923. 1705–1710.
28. A szénhidrátok chemiájának legújabb haladása. A magyar vegyészek 1923. évben megtartott második országos kongresszusának évkönyve. 1924. 49–55.
29. A gentibiózról és az amygdalinnal való összefüggéséről. (Akadémiai székfoglaló előadás) Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1925. 292–298.
30. Reduktionsvermögen der methylierten Zucker. (Társszerző: Braun, G.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1924. 1357–1359.
31. Methylezett cukor redukáló képessége. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1926. 101–110.
32. Abbau der reduzierenden Biosen. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1926. 1. Direkte Konstitutions-Ermittlung der Cellobiose. 1254–1266., 2. Konstitution der Turanose und der Melezitose. (Társszerző: Braun, G.) 2230–2241., 3. Direkte KonstitutionsErmittlung des Milchzuckers. 2402–2413., 4. Nachtrag zur Konstitution der Turanose und Melezitose. 2539–2540. 1927. 5. Konstitutions-Ermittlung der Melibiose und der Raffinose. 923–930., 6. Über die durch Abbau des Milchzuckers gewonnene d-Galakto-d-arabonose. 1309–1312., 7. Konstitutions-Ermittlung der Maltose. 1555–1564.
33. Abbau der d-Glykose und der a-d-Glykoheptose. (Társszerző: Kiss, D.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1927. 165–170.
34. Redukáló diszaccharidok lebontása és a diszaccharidok szerkezetének közvetlen bizonyítása. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1926. 111–125. 1927. 2. A cellobióz szerkezete. 34–48. 3. A turanóz és a melecitóz szerkezetének megállapítása. 49–71. 4. A tejcukor szerkezetének közvetlen bizonyítása. 72–88. 5. A melibióz és a raffinóz szerkezetének bizonyítása. 89–105. 6. A maltóz szerkezete. 141–158.
35. Eljárás a borkősav alkáli- és földalkálisóinak előállítására. (Herstellung von Alkali- und Erdalkalisalzen der Weinsäure.) Amerikai szabadalmi leírás AP. 605419. sz. (1927).
36. Einwirkung von Aluminiummetall und Quecksilbersalzen auf Acetohalogenzucker. Synthese von a-Biosiden. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1929. 990–993.
37. Aufspaltung des Laevoglykosans mit Titantetrachlorid. (Társszerző: Csűrös, Zoltán) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1929. 992–996.
38. Über die Verseifung acetylierter Zucker und verwandter Substanzen. (Társszerzők: Bruckner, Z., Pacsu, E.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1929. 1613–1614.
39. Über Alizarin-glykozid und Alizarinbiosid. (Társszerző: Müller, A.). Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1929. 2117–2118.
40. Az α-sorozatbeli biozidok előállításmódja. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1930. 35–40.
41. A titántetraklorid hatása a lävoglükozánra. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1930. 35–40.
42. Tanulmányok az alizaringlükozidról és az alizarinbiozidokról. (Társszerző: Müller Sándor). Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1930. 416.
43. Acetylezett cukrok és rokonvegyületek elszappanosítása. (Társszerző: Pacsu Jenő). Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1930. 65–69.
44. Einwirkung von Quecksilbersalzen auf Acetohalogenzucker (3). Synthese der achtfach methylierten Cellobiose. (Társszerző: Bruckner, Z.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1930: 1820–1823. 1931: (5). Synthese der Dekaacetyl-1-β- methyl-α- und β- cellobiosido-glykose. (Társszerzők: Bruckner, Z., Gerecs, Á.) 1545–1552.
45. Higanysók hatása acetohalogéncukrokra. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1932. 53–68.
46. Gentiobióz és cellobiozido-6-glükóz származékok szintézise higanysók segítségével. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1932. 509–524.
47. Egy tetrasaccharid-glükozid szintézise. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1932. 752–759.
48. Egy rhamnozido-glükóz szintézise. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1935. 232–237.
49. Über die Verseifung acetylierter Kohlenhydrate. (Társszerzők: Gerecs, Á., Hadácsy, L) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1936. 1827–1829;
50. Acetylezett szénhidrátok elszappanosítása. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1937. 434–440.
51. A „neolinarin”-ról, a Linaria vulgárisnak új glükozidjáról. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1937. 652–658.
52. Szerves kémiai kutatásaim. A magyar természettudományos kutatások előmozdítására alakult Széchenyi Tudományos Társaság működéséről szóló jelentés. Bp. 1937.108–111.
53. A hesperidinnek és a neohesperidinnek szerkezete. Mathematikai és Természettudományi Értesíő 1938. 672–696.
54. Über die Biose des Hesperidins und des Neohesperidins. (Társszerző: Tettamanti, A.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1938. 2511–2520.
55. A primveróznak és származékainak új, kiadós szintézise. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1939. 584.
56. Synthese der Ruberythrinsäure des Hauptglykosids der Krappwurzel. (Társszerző: Bognár, R.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1939. 913–919.
57. A „ruberythrinsav”-nak, a festőbuzér főglükozidjának szintézise. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1939. 380–394.
58. A linarinnak és pektolinarinnak szerkezete és szintézise. (Társszerző: Bognár Rezső). Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1941. 780–802.
59. A robinin-glükozidnak végérvényes szerkezete. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1941. 803–815.
60. Endgültige Konstitutionsaufklärung des Robinins. (Társszerző: Bognár, R.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1941. 1783–1789.
61. A para-phlorrhyzin szintézise. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1941. 42–45.
62. Synthese des natürlichen Phlorrhizins. (Társszerző: Bognár, R.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1942. 1040–1043.
63. A neolinarinnak végérvényes szerkezete. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1942. 67–88.
64. Über Neolinarin, ein neues Glykosid der Linaria vulgaris L. (Társszerzők: Bognár, R., Mester, L.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1942. 489–495.
65. A József Nádor Műegyetem Szerves Kémiai Intézetének működése 1913-tól 1941-ig. Magyar Chemiai Folyóirat 1942. 6–19.
66. Vollständige Synthese des Linarins und des Pektolinarins. (Társszerző: Farkas, L.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1943. 937–939.
67. Synthese des Glucosids Toringin. (Társszerzők: Bognár, R., Mechner, J.) Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin 1944. 99–108.
68. Természetes és mesterséges glükozidok. Bp., 1944. 40 l. (Mérnöki Továbbképző Intézet kiadv. V. 47. füz.)
69. Cukorformazánok előállítása. (Társszerző: Mester László). Magyar Tudományos Akadémia Tudományok Osztályának (3. és 6. Osztály Vegyészcsoportjának) Közleményei 1951. 36–40.
70. Über die Konstitution der Formazane der Zuckerreihe. (Társszerzők: Mester, L., Messmer, A., Eckhart, E.) Acta Chimica. Academiae Scientiarum Hungaricae 1952. 25–32.
71. Flavon-csoportbeli glükozidok kérdései. Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei 1952. 35–38.
71/a. Eljárás lanataglükozid C előállítására. ( Feltalálók: Zemplén Géza, Bognár Rezső, Oláh György). Országos Találmányi Hivatal. Szabadalmi leírás 141.991. sz. (Bejelentés 1950. október 25-én. Megjelent 1953. május 1-én.)
72. Szerves kémia. Bp., 1952. 1215 l.
73. Diszaccharidok szintézise kationcserélő gyantával, illetőleg szabad savval. (Társszerző: Kisfaludy Lajos). Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei 1954. 201–207.
74. Kísérletek a 4, 6-diamino-tetraoxibenzolnak és származékainak előállítására. (Társszerzők: Szántay Csaba, Mester László). Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei 1954. 207–210.
75. Aurora-glükozidok. 1. A szulfurein szintézise. (Társszerzők: Mester László, Pallos László). Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei 1957. 91–94.
76. A prunitrin szintézise. (Társszerző: Farkas Loránd). Magyar Kémiai Folyóirat 1957. 271–272.
77. Soja hispida flavonoidjai. 2. A genisztein új szintézise. (Társszerzők: Farkas Loránd, Schuller Nóra). Magyar Kémiai Folyóirat 1959. 189–192.
78. Über die Möglichkeiten der Oxydation von Kresolen und aromatischen Aminen mit Selendioxyd. (Társszerző: Kisfaludy, L.). Chemische Berichte 1960. 1125–1128.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
