Cheh család. (Lévai, máskép Sárói).
Kimondás szerint a család neve Cseh. Eredetét Csehországból származtatják, és nevét is innen magyarázzák eredettnek. Egy cseh iró szerint azon jeles nemzetségnek ivadéka, mely vörös vagy fehér mezőben egy sas-szárnyat arany lábbal viselt czimerül .
Ki által s mikor szakadt hazánkba, nem tudatik. Már Zsigmond király korában Cheh Pétert az ország zászlósai között a legmagasb polczok egyikén látjuk. Ettől a családfa kiszáradásaig igy folyik .
Péter 1401-ben kapja Lévát, macsói bán, főkapitány, főlovász-mester, erdélyi vajda. 1436.; László (Vajdafi nevezt.) 1446.; János 1476. (1. Hedvig. 2. Országh Magd. 3. Paksy Anna); Borbála (Podmaniczky János); Zsigmond barsi főispán, megh. 1530. (1. Haraszthy Kata. 2. Petrovics Anna); János; Zsófia (Forgách Fer.); Margit (Pásztohai Zsigm.); Gábor barsi főisp. † 1542. (Thurzó Anna); Anna; Dora.; Kata.; János † 1553. sept. 12.
A családfának törzse Péter Zsigmond királynak, főleg letartóztatása idején, nagy szolgálatokat tett, ezért kapta Lévát a hozzá tartozandókkal, és főlovász-mesterré, 1427-ben machói bán, nemsokára pedig Erdély vajdája lőn. Bodrog vármegyében több zálogba vetett faluját 1435-ben váltá ki Koroghi Jánostól . Fia
László atyja hivataláról Vajdafinak is neveztetett. Ez I. Ulászló és V. László korában a hazában pusztitó csehekkel csatlakozva a sághi conventet kifosztá, kipusztitá, melyért 1446-ban éles panaszt emelt a convent prépostja . Fia maradt
I. János Mátyás király korában élt. 1487-ben az esztergami érsekség tisztjei ellen volt vámfizetés iránt pere . Három neje volt. Az első Hedvig (Kompolthi Miklós özvegye) 1476. táján. A második pákosi Paksy (irva gyakran Paxy) Anna. Negyedik guthi Országh Magdolna, ki azután Haraszthi Ferenczné lőn. Ez utolsótól született leánya Cheh Borbála Podmaniczky Jánosné. Paksy Annától lett fia
Zsigmond, ki barsi főispán volt. 1503-ban huszonhét ezer frtot kellett kölcsönöznie ősi javainak kiváltására, ugymint Vas vármegyében Németh-Ujvár, Bars vármegyében Revistye, Pozsegában Óvár és Tomicza, Valkó vármegyében Nevna várának s jószágainak – melyeket atyja és nagyatyja elidegenitettek . Élt még 1530-ban is. Első neje Haraszthy Ferencz leánya Katalin, a második némelyek szerint Petrovich Anna, mások szerint a Pászthói családból volt. Az elsőtől négy, a másodiktól három gyermeke maradt.
Gábor atyjának Zsigmondnak a barsi főispánságban utóda, I. Ferdinand király hive, követségben járt a birodalmi fejedelmeknél, hová indulta előtt mint még nőtlen végrendeletileg mindenét nővéreinek hagyá, azonban szerencsésen visszaérkezvén, megnősült, nőül vevén Thurzó Annát. 1539. és 1540-ben Dubraviczky János nagykereskényi birtokán elkövetett hatalmaskodásokért idézteté őt . Elesett Pestnél 1542-ben . Özvegye Balassa Menyhérthez ment ujra férjhez, ki II. János fiának is gyámja lőn. Ez okból idézteté meg Balassa Menyhért nagylucsei Dóczy Miklóst a revistyei várnak kiváltása végett, melyet 1514-ben I. János (az árvának szép atyja) Maróthi János bánnak elzálogitott, és ettől Dóczy kezébe került .
Ez oklevélből az egész leszármazás is kitünik, de egyszersmind az is, hogy a törzs Péter Léváról és Sáróról is irta magát, és a Cheh nevet ugy látszik I. János vette föl. Oklevelekben gyakran csak is de Leva iratnak a család tagjai.
Emlitett II. János Bécsben tanult, s ott elhalt 18 éves korában 1553-ban. Eltemettetett az Ágoston szerzeteseknél. Sir-iratát közli Wagner . Benne a lévai Cheh család fi-ága kihalt.
A családfán nincs meg Cheh Ferencz, kinek leánya Anna lévai Cseh Gábort, Kálnai Imrét, és a Dóczyakat Sarló, Felső- és Alsó-Bölgyén stb. nyitrai vármegyei faluk legelőinek használatától tiltá 1538-ban .
Ezenkivül Wagner közöl egy sir-iratot, mely egy barátjának értesitése szerint a Csepel szigeti Tököl mezőváros egyházában találtatik, és igy hangzik:
Sepultura Egregii Michaelis de Cheh insulae huius Chepeliensis Comitis, qui obiit in festo S. Andreae Apostoli Anno Salutis MDXVIII. .
Szintén a lévai Cheh családhoz tartozott-e ezen 1519-ben meghalt Cheh Mihály? azt egyéb adatok föl nem világositják.