Magyar-ágazat.
Magyar-ágazat.
II. Miklós (III. Györgynek fia) kezdi ez ágazatot. Nevezett Miklós 1636-ban Ónod és Diós-Győr vár kapitánya *, Torna vármegye főispánja. Fiatalabb korában Erdélyben forgott Bethlen Gábor alatt, és attól Erdélyben a magafalvi jószágot nyerte *; de később visszajött Magyarországra, hol – mint emlitők – ónodi várkapitány stb. lön. 1635-ben a nyolczados törvényszékhez rendeltetett *. 1646-ban báróságot nyert. 1657-ben Krapina és Kosztel várait Gorup György varasdmegyei alispánnak zálogitá el a zágrábi káptalan előtt *. Feleségül a Magócsy családból származott Móricz Péternek leányát Borbálát vévén nőül, ezzel Torna megyében Fábián, Sebestyén stb. javakat csatolt birtokaihoz. Egyetlen fiu-gyermeke maradt
Lehoczky Stemmat. II. 213.
Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 163.
1635. 14. törv. cz.
Codex Széchenianus tom. XIII. a nemzeti muzeumban.
III. Miklós atyja után szintén tornamegyei főispán és ezredes, aranysarkantyús vitéz; a török elleni több hadjáratban és csatákban nevezetesen Berzenczénél, Babocsánál, Kosztaniczánál, Turanovecznél, Eszéknél, Pécsnél és Bécsnél vett részt. Fejedelméhez tántorithatlan hűséggel viseltetvén, e végett élete elleni incselkedéseket is kelle tapasztalnia, melyeket midőn még is sikerült elkerülnie, az ellenpárt a felső megyékben Tornában, Borsod és Ung megyében fekvő javait prédálta fel *. 1681-ben az ország határait vizsgáló bizottmány egyik tagjául volt kiküldve *. 1687-ben pedig I. Leopold által grófságra emeltetett *. Meghalt 1701-ben, és Kőszeghen temettetett el. Nejétől Czobor Évától két fia maradt: I. Ádám és II. Zsigmond, ki kosztaniczai várparancsnok volt 1700-ban. Nejétől Koháry Borbálától egy leánya Teréz maradt, ki gr. Limburg-Styrum Károly neje volt, és 1728-ban halt meg.
Kazy Fer. Historia R. H. tom. III. p. 241.
1681-ki 23. törv. cz.
Lehoczky Stemmat. I. 88. és Adami Scuta C. Ms. quartolat. nro 182. a nemzeti muzeumban.
I. Ádám 1692-ben tornai főispánul neveztetett ki; előbb a Kollonics és Czobor ezredben alezredes, Csáktornyánál vitézül harczolt, utóbb tábornok, kincstári al-elnök, és kir. tanácsos volt. Nejétől gersei Pethő Máriától fiai I. József és I. Gábor terjeszték a családot.
I. József hat évig III. Károly kir. udvarában nevelkedett. 1760-ban már kir. helytartósági tanácsos, Torna vármegyei főispán, és val. belső titkos tanácsos volt *. Tavonat Teréztől a táblázaton látható kilencz gyermeke született. Ezek közűl
Lehoczky Stem. I. 105. és II. 213. koronaőr is; de ez csak fia József lett.
II. József (szül. 1729-ben) a kir. helytartóságnál előbb titkár, utóbb szintén Torna vármegye főispánja, cs. kir. kamarás, sz. István rend lovagja, a sz. korona őre, 1787-ben fő-lovászmesterré lön.
III. Zsigmond (szül. 1734.) 1787-ben makari cz. püspök és esztergami nagyprépost 1776–1805-ig midőn meghalt *.
Memoria Basilicae Strigoniensis p. 171.
István (szül. 1743.) mint tábornok a francziák elleni háboruban 1793-ban Landaunál esett el.
Károly (szül. 1739.) ezredes, cs. kir. kam. és val. b. titkos tanácsos volt. Neje gr. Zichy Katalin.
I. Gábor előbb ezredes a Koháry ezredben utóbb tábornok. Nejétől gr. Königshaker Jozefától született gyermekei közűl, Ádám és József most is élő két ágat terjesztett.
Ádámnak fia II. Gábor szül. 1784. sept. 19-én. 1806-ban a helytartóságnál kezde szolgálni, 1809-ben titoknokká, 1818-ban tanácsossá, 1821-ben a kir. helytartóságba keblesitett tart. biztosság alelnökévé, 1824-ben csongrádmegyei főispáni helyettessé, 1828-ban Nógrád megye főispánjává neveztetett, 1830-ban Budáról Bécsbe a kanczellariához vitetett referendárrá, de 1831-ben már ismét Budára jött a helytartósághoz, és egyszersmind koronaőrré választatván, val. belső titkos tanácsossá neveztetett. Alig egy év mulva, a m. kir. udv. kamara al- majd ismét 1836-ban valódi elnökévé, 1842-ben végre fő-tárnokmesterré neveztetett. 1817. január 17-én kelt egybe gr. Sándor Mathild cs. ker. hölgygyel (mh. 1843. nov. 11. kora 43. évében), kitől gyermekei a táblázaton láthatók. Ezek közűl legidősb fia Géza lovaglási szerencsétlenség következtében halt meg kora 20. évében 1837. octob. 28. Egreskátán; ugyszintén korán halt leánya Alexandrine is, Ürményi László neje. Gábor meghalt 1854. jun. 16-án. Élő fiai Gyula és Béla, amannak b. Orczy Georginától gyermekeit a táblázat mutatja.
Gábornak testvére László 1810-ben titoknok a m. kir. kamaránál, utóbb felhagyott a hivataloskodással. Meghalt 1832-ben. A pesti nemzeti vivó-intézet egyik alapitója és elnöke volt. Másik testvére
Miklós, szül. 1789. dec. 13-án, a hevesi ellenzék egyik vezére. Meghalt 1847-ben.
A másik ág I. Gábornak fiától Józseftől származik, kinek fia Károly, kinek ismét fia Nep. János, és Ferencz.
Ferencz cs. kir. kam., meghalt 1811-ben, nejétől gr. Esterházy Erzsétől fia Károly cs. kir. kam. szül. 1806. febr. 2-án, első nejétől herczeg Odescalchi Czecziliától három, 2-ik nejétől Konczek Czecziliától négy gyermeke van, kik a táblázaton láthatók.
Nep. János, (III. Károlynak fia) szül. 1786. máj. 13-án; cs. kir. kamarás, már 1810-ben a m. kir. udvari kanczellarián fogalmazó, utóbb (1824.) Barsvármegye főispánja, s végre val. belső titkos tanácsos, a pápai Krisztus rend vitéze, és fő-pohárnokmester volt. Birta a sajó vámosi, encsi, visolyi, sztropkói, kis-tapolcsányi és nagy-ugróczi (hol gyönyörü kastélyuk van) uradalmakat. Meghalt 1856. oct. 15-én. Első neje vásonykeői gróf Zichy Adél cs. ker. és palota-hölgy (szül. 1788. sept. 15. † 1839. jan. 17.). Második neje gr. Folliot-Crenneville Victoria Augusta cs. ker. és palota-hölgy, szül. 1816. aug. 6-án, egybekelt 1840. febr. 30-án. Férje halála után másodszor férjhez ment 1857. oct. 17-én gróf Falkenhayn Gyula lovas kapitányhoz. – Nep. Jánosnak második nejétől fia
István szül. 1840. dec. 18-án. 1859-ben főhadnagy a 11. számu dzsidás ezredben.
Megemlitendő még e családból Ágoston cs. kir. kamarás, kinek nejétől gr. Waldstein Erzsébettől (meghalt 1813.) leánya Augusta gr. Batthyány Kázmérné volt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
