A rigyiczai ág.
A rigyiczai ág.
András † 1789. april. 11-én (Takács Magdolna); Imre szül. 1758. † 1829. szerzi Rigyiczát. (Verseghi Márffy Kata); József sz. 1796. Bács v. fősz.-biró (rákosi Boross Mária); Etelka sz. 1822. (Zelles László); Imre † 1830.; Nep. János sz. 1827. jun. 13. (Kovách Gizella); Mária sz. 1854. jul. 17.; Miklós † 1831.; Apollonia sz. 1828. Anna sz. 1833.; Antonia sz. 1825.; Luiza sz. 1836.; Karolina sz. 1838.; Mihály sz. 1797. Bács v. t. biró (1. rákosi Boross Jozefa 2. báró Pászthory Albertina); 1-től Mária sz. 1821. (Márffy József); Pál †; József sz. 1826 majusb. 2-tól Róza sz. 1833. májusb. (Kiss Józs.); Gizella sz. 1835. febr. 27. (Kovács nep. Ján.); Stefania sz. 1836. aug. 1.;
Andrásnak, ki Nyitra megyei Alsó- és Felső-Kereskényben és Ivánkán birtokos volt, fia Imre szül. 1758-ki máj. 26-án. Elvégezvén 1781-ben iskoláit, a szomszédságban Ürményben lakott kéthelyi b. Hunyady János cs. kir. kamarás különös pártfogásában részesülvén, miután jószágaiban a gazdászattal foglalkozva több évet töltött, és e téren ügyességet és tapasztalást szerzett; 1788-ban Gludovacz József cs. kir. tanácsos által, ki a báró Hunyadiak jószágainak szomszédságában Somogyban a fejérvári Custodiatus javait, ugy akkro Grassalkovich herczeg gödöllői és hatvani uradalmait és haszonbérbe vette, – ezen utóbbi uradalmakba igen kedvező föltételek mellett igazgatósága reá bizatott, és azt 12 évig szép sikerrel és haszonnal végezte. – 1789. april. 11-én meghalván édes atyja, anyja Takács Magdolna pedig már elaggván, Nyitra megyei alsó- és felső-kereskényi ősi és szerzeményjavait rokonainak Morvay nep. Jánosnak és nővérének Katalinnak Setéth Ferencznőnek adta el *. Napról napra vagyonosodván, 1794. máj. 1-én nőül vette Márffy Istvánnak Krisztina fő herczeg asszony belyei praefectusának leányát Katalint, kivel Besnyőn esküdött meg. 1801-ki jul. 10-én I. Ferencz királytól adományban nyerte Bács megyében fekvő 165 jobbágyi telekből álló Rigyicza helységet 61,994 frt 10 kr. összegben, és azon érdemeiért, hogy már ezen fölül előbb önszántából a királyi kincstárba tizezer forintot, és hatezer mérő zabot (három ezer forint értékben) a hadi költségekhez segélyül felajánlott és fizetett; mely birtokba a kalocsai káptalan által oct. 22-én be is iktattatott. A királyi adomány kelte napján egyszersmind arra is kiváltság-levelet nyert, miszerint ő és maradékai a rigyiczai előnévvel élhessenek. Kezébe vévén a rigyiczal birtokot, mely akkor egészen ó hitű lakosokból álló község vala, azt rendezni kezdé, és először is népesebbé tételére Pest megyéből Miskéről, és tájékáról magyar családokat, később pedig Soroksárról német családokat telepite meg; minthogy pedig ezen telepítettek katholikusok valának, a hívek számára pompás családi sirbolttal ellátott templomot épitetett és a patronatusi jogot gyakorlani kezdette; azután a helységet gazdasági épületek, iskola-ház, s végre családja részére egy diszes emeletes kastéllyal e körül angol kerttel ékesitette, és gazdaságát napról napra virágzóbbá tette. Édes anyja Takács Magdolna meghalván Baján 1800. dec. 17-én, és ideiglenesen ott a sz. Rochus egyházban eltemettetvén, miután Rigyiczán a családi sirbolt elkészült, azt 1818-ki januárban oda temetteté. Meghalt Imre 1829. april. 25-én, miután gyönyörüen rendezett fekvő javain kivül, tetemes tőkepénzt is hagyott maga után. Neje verseghi Márffy Katalintól (ki 1842-ki május 9-én halt meg), két fia József és Mihály maradt.
Takács Magdolna előbb Morvay László neje volt, és ettől születtek nevezett Morvay János és Katalin.
József született 1796. jan. 25-én Gödöllön, 1816-ban elvégezvén Pesten a jogászi iskolai pályáját is, és már előbb 1813-ban a philos. doctorságot letévén, 1818-ban Pest megye aljegyzője lett; nőül vette rákosi Boros Lajos cs. kir. ezredes és De la Motte Joly des Aulnois grófnőnek 1802. mart. 20-án szül. leányát Boros Máriát. 1825-ben Bács emgyének al- 1828-ban főszolgabirája lett és e hivatalt viselé 1832-ig. – 1820-ban Baranya, Esztergam, Szerém, 1821-ben Tolna, 1822-ben Torontál, 1830-ban Csongrád, 1832-ben Turócz vármegyék táblabirájává neveztetett. Kilencz gyermeke közűl, kik a táblázaton láthatók, nep. János, miután iskoláit Pesten végzé, 1848/9-ben a forradalmi hadseregben szolgálván, és ennek következéseül a 8. sz. cs. kir. vasas szeredben volt egy ideig besorozva. Haza bocsáttatván, 1853-ban nőül vette pápai engedély mellett unoka testvérét Gizellát.
Mihály szül. 1797-ki sept. 22-én Gödöllőn, miután iskoláit bevégzé, nőül vevé az 1804-ki jun. 27-én született Boros Jozefát, a följebb emlitett Boros Mária nővérét, kitől három gyermeke született; ezen nejének 1813. april. 11-én történt halálával lengyeltóthi báró Pászthory Albertinát, ki 1840. máj. 2-án halt meg, és kitől ismét három – a táblázaton látható gyermeke született. Gyermekei közűl József 1848-ban szintén mint katona vett a forradalomban részt.
Megemlitendő még, hogy Kovách Imrének egy unoka bátyja is volt; Kovách Ádám, ki mint nyugalm. cs. kir. kapitány Zólyomban élt, és az ottani polgármester leányát birta feleségül. Meghalt 1837. táján.
A család Rigyiczán él, és rom. kath. vallásu. Rokonságban áll a Morvay, Setéth, verseghi Márffy, rákosi Boros. b. Lengyel, b. Pászthory, Sibrik, Hertelendy, b. Barkóczy, gr. Pongrácz, gr. De la Motte stb. családokkal.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
