Mikola család. (Szamosfalvi, báró †.)
Mikola család. (Szamosfalvi, báró †.)
A kihalt Mikola család egy törzsből ered a Gyerőffy, Kemény, Kabós, Radó és Vitéz családokkal; közös törzsük Mikola, kinek unokájánál dezméri Jánosnál szakadt ki a Mikola család, mint azt e munka IV. kötet 466. lapján láthatni.
Nevezett Jánostól kezdve kihalásaig következőleg alakúlt a családfa:
János de Dezsmér 1343.; Mikola de Dezsmér.; György.; I. János.; I. Ferencz de Szamosujfalva 1518.; I. László 1544. erdélyi alhelytartó (Kemény Anna.); II. Ferencz.; N. (Gandsa István.); Erzse (Gyerőffy Gáspár.); III. Ferencz 1571. lett báró (Melith Anna.); II. János kolosi főispán 1603. fogságban (Kovacsóczi Zsuzsi.); Zsigmond † 1679. tordai főispán (Kamuthi Zsuzsi.); Farkas. †; Sándor. †; II. László szül. 1665. † 1742. kir. táblai ülnök.; Ágnes (Csáky István.).
E csaladfa – mint egy tekintetre láthatni, – nem teljes; róla az oldalágak hiányzanak; daczára, hogy az utolsó Mikola László mint nagy genealogus családja történetét 1729-ben megírván, azt 1730-ban Münchenben kinyomatá,* még is több általa fölemlített családtagnak is a családfávali összefüggését eléadásában hiában keressük. Igy említi föl, hogy
Czíme ez: Genealogia Perillustris Familiae Mikola de Szamosfalva, posthumo amori et honori Illustrium Manium ab unico superstite haerede eiusdem Familiae compendio adornata anno Domini M. CCC. XXIX. o. a. m. d. g. et b. M. v. h. Monachii.… 1730.
Mikola Tamás a fejérvári káptalannak egy 1280-ki hiteles levelében „Comes“ czímmel fordúl elé.
Felicianus, mint III. László király tanácsosa és kanczellára 1280-ban ősi javaira uj adomány leveleket vitt.
1420-ban Mikola Jakab-Balást mint a szerémi püspököt,* 1404-ben Ferenczet mint a sz. Benedek rendi szerzetest, kolosmonostori apátúrt; e család tagjaiúl írja. Mikola Boldizsár sz. Ferencz rendi szerzetes 1550-ben; Rómából hazajővén, Kolosvárott a Farkas-utczai zárda gvardiánja, vértanui halált halt.*
Ezt a Szatmár vármegyei Mikolay Családnak is őseűl írják; lásd alább Mikolay néven.
E két szerzetest is a Mikolai család tagjaiul írja Szirmay.
Ferencz kir. tanácsos, és kolosi főispán, 1494-ben Ulászló királytól nyert kiváltság levelet. Tán ez egy személy a táblán álló I. Ferenczczel, ki Kolosvárott 1518-ban a Domokosi szerzeteseknek zárdát alapított.
János, (talán ki a táblán I. János név alatt látható) 1435-ben Zsigmond királytól hadi érdemeiért fő hadi tisztségre emeltetett.
Kaprinai Dipl. tom. II. 500.
Tudományos Gyüjtemény. 1836. X. köt. 106.
Már a táblázaton állókra térve, I. László, János király és özvegye Isabella alatt erdélyi al-vajda,1530-ban Szamosfalván a Sz.-Erzsébet tiszteletére kápolnát emeltetett. Egyike leánya Gandsa Istvánhoz, a másik Erzsébet, Gyerőffy Gáspárhoz jegyeztetvén el, 1547-ben hívá a lakodalomra rokonait, barátait.* Fia volt II. Ferencz, ennek
Kemény Józs. Notitia Capit. Albens. p. 213.
fia III. Ferencz, Miksa királyhoz követségben járt, és az által 1571-ben báróságra emeltetett.* Neje bribéri Melith Anna volt, ettől több gyermekei közűl maradt fia
Mikola Historia geneal. p. 5.
János ki Magyarországon a Melith családnál növekedett, utóbb Giczi János kormányzónál, majd Báthori Zsigmond udvarában tölté ifju korát. Utóbb katona lett, Radul ellen harczolt, midőn a Brassóiak fogságába esett.* Majd hívatalos pályára lépvén, b. titk. tanácsos, kolosi főispán, a Rendek elnöke, Kővár parancsnoka lőn; Bethlen távollétében pedig helytartó. Nejétől Kovacsóczi Zsuzsannától egyetlen fia
Engel, Monumenta 349.
Zsigmond Kolosmonostoron a jesuitáknál tanult, hol a rhetorikai osztály bevégezvén, I. Rákóczy György udvarába jutott, hol előbb belső komornok, majd fő étekfogó mester lőn, e fejedelem halála után annak fia által tordai főispánná neveztetett, és a lengyelországi hadjáratban részt vett; a midőn tatár fogságba esvén, 5 évig és 6 hónapig Krimben szenvedett, hol szenvedéseit tetézte azon hír, mely ősi javainak fölprédálásán kivűl anyjának és legidősb fi testvérének halálát hozta. Végre haza vergődvén, nőűl vette szentlászlói Kamuthi Zsuzsánnát. Szamosujvári kastélyát ujra fölépítette, és azonfölül egyéb birtokaiban összesen nyolcz kuriát emeltetett. Házasságából négy fia született. Utóbb Apaffi Mihály fejedelem által belső titk. tanácsossá és Kolos vármegyei főispánná tétetett. Meghalt szamosujfalvi kastélyában 1679. aug. 10-én, kora 57. évében.* Két ifjabb fia Farkas és Sándor, már előbb mintegy hat évvel meghaltak, s azok mellé a szamosfalvi templomban eltemettetett. Fia.
Cserei M. 64.
László, ki legtovább élt, született, 1665. junius 8-án Sárospatak várában, hol akkor az erdélyi zavarok miatt szülői tartózkodtak. Iskoláit Kolosvárott a Jesuitáknál végzé. Hívatalos pályára készülvén, 1697-ben Bécsben az erdélyi kanczelláriához folyamodott, hol Kollonics érsek kegyével dicsekedhetett;* legutóbb kir. táblai ülnök. A Rákóczy forradalomnak ellensége volt,* nevelésénél fogva vallási buzgóságában is elfogúlt. Emlékét leginkább családtörténeti munkája által,* melyben az erdelyi nevezetesebb családokról értekezett, – hagyá fen. Meghalt 1742. april. 16-án, és benne a Mikola család férfi ága elenyészett.
Genealogia Familiae Mikola 10. 11., hol magáról közöl adatokat, és önkészítette sír íratát is közli.
Cserei M. 438. 446.
Czíme e munkának Historia Genealogico Trarsylvanica etc. nyom. 1731. – Ezen és a már említett saját családja leírásán kivűl Kemény János önéletírásából közlé, és 1701-ben Kolosvárott ki is nyomatá: a „Régi, nagyemlékezetű Kemény Familia Genealogiája“-t is.
A család ősi czímere a Kemény családéval közös, t. i. egy koronából kiemelkedő szarvas.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
