Miletz család.
Miletz család.
Turócz vármegye legrégiebb nemes családainak egyike, elterjedve onnan több vármegyébe is. Nevezett megyében ősi fészke és birtoka Drask vagy Draskócz és Jarnov, vagy Jordánföld nevű helységben volt, de ezen birtokrészek elzálogositva, jelenleg idegen kézen állanak.*
Családi közlés.
A család ősei több király alatt Mikola, Miczu, Kostyál nevezet alatt nyervén adomány leveleket, innen történhetett, hogy 1787-ben Miletz máskép Kostyál Sámuel nemessége és Pétertőli leszármazása Turócz vármegye által kétségbe hozatván, annak bizonyítására utasítatott, mi is megtörténvén; a n. m. helytartó tanács azon évi 15851. sz. a kelt intézvénye következtében Sámuelnak Pétertőli egyenes vonalon való származása minden kétségen kivűl és valóságos nemesnek ismertetett.
Első királyi adományt nyertek a család ősei, nevezetesen Péternek fiai György és Lőrincz 1258-ban IV. Béla királytól; a másodikat 1266-ban kapták. Később IV. László alatt 1274-ben ugyan ezen testvérek Mikolának is neveztetnek. – Ismét 1507-ben II. Ulászló király adott a család részére adomány levelet, melyben Miletz vagy Mikola Márton, Kostyál-nak is neveztetik; és de Drask és Jordánföld előnevekkel czímeztetik. 1581-ben János és Mihály a tarnói jószágot nyerték Rudolf királytól.
A család származása egyik ágon következő:
Péter.; Lőrincz 1258.; György.; Mikola v. Miletz 1274.; Márton.; István.; Péter.; József.; Mihály.; Mátyás.; János.; János.; András.; Máté. †; Mihály.; György.; János 1581.; Dániel.; Márton.; Dániel.; Dávid.; András.; Mihály.; János.; Eliás pozonyi ev. lelkész † 1757.; Sámuel (Kossuth Zsuzsi.); József-Albert (Szekuly Zsuzsi.); József-Gábor Temes v. főszolgabó (Androvics Bora.); László 1810. Temesben.; Kálmán Temes v. szolgabíró (Zsenya Ernesztina.); Geiza Temes v. esküdt.; Árpád.; Imre.
A család tagjai közűl néhányan az ágostai evang. egyházban lelkészi pályán is állottak: Eliás (lásd a táblázaton) ki Turóczból származott, Lőcsén, Eperjesen tanult, utóbb Enyeden, 1722-ben Jenában járt; innen hazajővén Calisius bárónénál udvari pap, utóbb pozsonyi lelkész lőn. Meghalt 1757-ben. Több tót munkát írt.*
Haan, L. Jena Hung. 45.
György szintén Turócz megyei Szent-Mártonból eredt, 1788-ban Wittembergben végezte iskolai pályáját. Haza jővén előbb Trencsínben iskolai tanár, legutóbb Beczkón lelkész volt. Élt még 1805-ben is.*
Barholomaeides Memoria Ungar. 284.
Mihály Draskóczról származott, 1776-ban járt Jenában, hazajővén előbb Czinkotán, utóbb 1785-től B.-Csabán lelkész, meghalt 1815-ben.*
Haan, Jena Hung. 83.
László Bars megyei Fájkürtön született, elvégezvén a hazában tanulói pályáját, 1792-ben Jenában tanult. Haza jővén végre 1802-ben Sámsonházán (Nógrádban) lett lelkész.*
Haan, Jena Hung 107.
A családnak egyik ága 1810-ben József és László testvérekben Temes vármegyébe származott, hol László megyei szolgálatban szerze érdemeket; József a franczia hadjáratban mint huszár főhadnagy vett részt, s több sebet; utóbb a katonai pályát odahagyva, nőűl vette Androvics Borbálát, kivel a zolyai birtokrészt szerezte; s Temes vármegyénél hosszabb ideig főszolgabíróságot viselt. Két fia Kálmán és Geiza szintén azon megyénél hívataloskodott, az előbbi mint alszolgabíró, az utóbbi mint esküdt. Kálmánnak feleségétől Zsenya Ernesztinától gyermekei Árpád és Irma.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja – következő: a paizs aljáról közepeig egy gúla alakú, ékbe végződő osztály zöld udvarában egy nyúl legelész; a felső osztály kék udvarában jobbról grif ágaskodik első jobb lábával kivont kardot tartva; átellenében oroszlán ágaskodik, kifeszített és nyillal ellátott ívet feszítve. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb oldalibul két sas-szárny között a leírthoz hasonló nyúl ágaskodik, mellén nyillal átlőve, a baloldali sisak koronájából magyar vitéz emelkedik ki, jobb kezében meztelen kardja hegyén levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
