Péterffy család. (Somoskeői, báró †).
Előnevét a Nógrád megyében fekvő Somoskeő váráról vette, melyet birt. Eredetét – úgy látszik – Erdélyből vette, a fölebbi ikácsi Péterffy családfa szerint azonban ama családból II. Istvánnak fia János lett volna e család alapítója.
Bizonyos az, hogy Péterffy János-Ferencz a m. kir. udvari kanczellariánál titkár 1712-ben III. Károly király által emeltetett báróságra;* és utóbb udvari tanácsos lett, ennek gyermekei a következők: 1. Károly a tudós jesuita, a „Concilia Hung.” irója; 2. József 1740-ben kamarai tanácsos, 3. János 1740-ben kir. táblai ülnök;* 4. Anna, gróf Tolvaj neje, kinek 1804. aug. 25-én történt halálával a család kihalt, és a somoskői uradalom leányára gróf Tolvay Alojziára gr. Stahrembergre szállott; miért 1808-ban ennek fia gr. Stahremberg Antal a nevezett uradalom birtokában kir. adomány mellett megerősítetett.*
Megerle Öst. Adelslexicon 75.
Lehoczky Stemmat II. 301.
Mocsáry Nógrád várm. III. 237.
A báróvá lett I. Jánosnak testvére volt báró Péterffy Ferencz theol. dr., ki a pozsonyi káptalanból 1720-ban lett esztergami kanonok, és barsi főesperes, phari val. püspök. Meghalt 1736-ban.*
Memoria Basilicae 166.
Ezek szerint a csaláfa igy áll.
Péterffy N.; I. János-Fer. 1712. báró; Ferencz † 1736. phari cz. püsp.; Károly jesuita, tudós.; József kamarai tanácsos 1740.; János kir. tábl. ülnök 1740.; Anna † 1804. (gr. Tolvajné)
A család cízmere, – mint a metszvény ábrázolja – ötfelé osztott paizs, az alsó udvar gúla gyanánt ékeltetvén a két alsó osztály közé; az 1. kék udvarban zöld téren arany koronás fehér oszlop emelkedik fel, röpkénynyel körülfogva; a 2. és 3-ik vörös udvarban zöld dombon arany korona fölött pánczélos kar könyököl, kivont kard hegyén turbános vérző törökfejet mutatva; a 4-ik kék udvarban zöld téren nádas között fehér hattyu úszik fölemelt szárnyakkal; az 5-ik alsó ezüst udvar alján zöld téren vörös mezű török fekszik, fej nélkül; fölötte vörös csillag látszik. Ezeken kívűl még a paizs közepén egy kisebb aranykoronás vért van, melynek arany udvarában arany koronán koronás egyfejű fekete sas látszik kiterjesztett szárnyakkal (ez az ősi czímer); e kisebb vért fölött az 1. és 2-ik udvar között arany nap ragyog hosszú sugarakkal. A paizst bárói korona fedi, azon három koronás sisak áll, ezek közűl a középsőn a leirt egyfejű fekete sas áll, a jobb oldalin két elefánt-ormány között, mely jobbról vizirányosan ezüstvörös, balról vörösezüst, a paizsbeli hattyú ül; a baloldali sisak koronájából szintén a paizsbeli oszlop emelkedik ki, két elefánt-ormány közt, mely jobbról aranyfekete, balról fekete-arany. Az egész paizsnak foszladéka jobbról aranyfekete, balról ezüstvörös.*
Adami Scuta gentil. tomo IX.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
