Kapjoni ág.
Kapjoni ág.
Visszatekintve az I. táblán I. Györgyhöz, erről és ennek a IV. táblán látható ágazatáról kell még szólanunk.
I. György (I. Gábornak fia) Magyarországban szerepelt, Szathmár vár kapitánya, III. Ferdinand király tanácsosa, és a Tiszán innen való részek főkapitánya volt. Meghalt 1633-ki april 20-án, kora 39-ik évében; * és Leleszen az egyházban temettetett el, hol sírköve is látható. Neje bedeghi Nyáry Borbála volt, ki utóbb Varkocs Györgyhez ment nőül. Ettől született Haller Györgynek gyermekei: Ilona Lónyai Zsigmondné, és
Szirmay A. Szathmár várm. I. köt. 199. lap.
I. Sámuel, ki Diós-Győr várkapitánya volt. 1643-ban kora 30. évében Eger mellett a török elleni csatában esett, és Leleszen temettetett el, hogy egy vörös halotti zászlón eme fölirás állt, (vagy áll maig is?): „Memoriae S. ac. M. D. Samuelis Haller etc. qui postquam 10 annis laudarbiliter saepe victorias reportasset, 3-ia octobris in hostes arci insultantes facta eruptione, in ipso victoriae cursu, novercante fortuna, Agriae trucidatus, aetatis 30.“ * – Nejétől Károlyi Évától gyermekei: II. Sámuel és II. György, kik 1699-ben osztoztak.
Lehoczky Stemmat. II. 167.
II. György tanácsos, és utóbb Szolnok vármegye főispánja volt. Meghalt 1711-ben. Egyik neje losonczi Bánffy Anna, második Bethlen Éva volt. Gyermekei: III. Sámuel és III. György.
Báró III. Sámuelnak, ki 1742-ben halt meg, nejétől Barkóczy Juliától gyermekei: Zsigmond, Imre és IV. Sámuel voltak. Ez utóbbi táborszernagy volt, és 1741-ben egy gyalog ezredet (a mostani 31-ki számú gyalog ezredet) ő állitá fel, és ő szervezé. Leányai: Jozefina Berényi Tamásné, Erzse kéthelyi báró Hunyady Jánosné, és Antonia báró Révay Károlyné volt. Ezek közül
Erzse Hunyady János bárónő 1784-ben Szathmár megyei Tomány és Erdőszada helységbe királyi adomány mellett beiktattatott. *
Szirmay Szathmár várm. I. köt. 177. 178. 1.
III. György tanácsos volt. Nejétől Kornis Annától gyermekei következők:
a) Ferencz, kinek Korda Zsuzsától fia Antal 1796-ban halt meg, Mikes Juliannától gyermekei: Ferencz, István és II. Antal maradtak. István főispán 1839-ben halt meg, és Kornis Annával nemzé Czeczilia Esterházy Dienesnét, és Borbálát gr. Bethlen Józsefnét. – II. Antalnak nejétől Deromain Jozefintől gyermekei: Gábor és György. Amannak neje b. Bornemisza Jozefin, emennek gr. Bethlen Luiza, mindkettőnek gyermekeit a táblázaton láthatjuk.
b) Borbála báró Huszár Józsefné.
c) Éva rátóthi gróf Gyulaffy Lászlóné.
d) György 1737-ben. Nejétől gróf Csáky Borbálától gyermekei: Julianna és János, kinek neje gr. Nemes Zsuzsánna.
e) Pál meghalt 1766-ban. Báró Perény Krisztinától fia
Péter cs. kir. kamarás, és (1787.) krasznai főispán, báró Orzcy Annát birta feleségül, és ettől következő gyermekei születtek:
1) Pál 1807-ben a borodsági nemesség kapitánya. (nőtl.)
2) László nádor huszár-kapitány, és végre tábornok. Meghalt 1842-ben. Neje báró Szentkereszty Mária.
3) Anna báró Henter Antalné.
4) Klára gr. Kornis Gáspárné.
5) Kriska zsadányi és török-szent-miklósi Almásy Jánosné.
6) Cziczelle †.
7) János 1807-ben nádor huszár-kapitány, és a Bihar megyei felkelő nemesség kapitánya. Hitvestársa Fáy Konstanczia grófnő, kitől gyermekei: Ferencz krasznai esperes; Anna gr. Kornis Károlyné. Klára Kelemen Jánosné, Mathild gr. Teleky Eduardné, és Sándor.
Birtokaik szerint a család ágait – mint Kővári irja – különfélekép nevezik. Lászlónak a Telemach forditójának ágát ugrai; IV. Gábor ágát szentpáli; – János († 1843.) maradékit, a forradalomban részt vett Ferencz és József ágát fejéregyházi Hallereknek szokták nevezni; igy lévén oszolva birtokuk.
A család 1433-ki május 31-én kapott czimerbővitést. 1528-i mart. 27-én a „Hallerstein“ előnevet nyerte el, mely a XVII. század végén már „Hallerkői“-nek iratott. A bárósági diploma 1699-ki april 1-én, a grófsági pedig 1713-ki julius 8-án, és a kapjoni ágra nézve – Kőváry szerint – 1753-ki junius 18-án kelt.
Hallersteini Haller báró család él jelenleg is Franczia- és Bajorországban; ezek azon ágból származnak, mely Magyarországba soha be nem jövén, kün maradt.
A család grófi czimere – mint fölebb a 34. lapon látható – egy függőleges és három viz-irányos vonal által nyolcz udvarra oszlott vért. Az első és hatodik osztály fekete udvarában rézsútos és viz-irányos ezüst csikolatot, a második és ötödik osztály kék udvarában V alaku csikolatot mutat. A harmadik és nyolczadik osztály vörös mezeje üres. A negyedik és hetedik mezőben zsákmány után ragadó oroszlán látszik. A vért fölött két sisak áll. A jobb-oldalinak koronájából két elefánt-ormány közt egy félig meztelen, s fehér foszlánynyal bekötött fejü szerecsen nyúlik fel. A bal-oldalinak tetején vánkus van, s abból jobbról dámvad-szarv, balról kiterjesztett sas-szárny emelkedik. A vértet kétfelől foszladék folyja körül. *
Igy látható e czimer Haller Jánosnak „Hármas Istoriája” (nyom. Pozsony 1750.) előtt. – Kővárynál (272. lapon) azon hibával van közölve, hogy az egyik sisak fölött a két elefánt-ormány között a szerecsen hiányzik. – A Histor. Herald. Handbuch 297. lapon négyfelé osztott vértet, s abban tányérokat, s szarvas-szarvakat ir le, de az más (nem a magyar) Hallerok czimere. Mindkettő látható Siebmacher Gross. Wappenbuch. Suppl. VII. 14. és IX. köt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
