Hiller család. (Butyini).
Hiller család. (Butyini).
Báró Hiller János-Károly régi würtembergi családból vette eredetét, s 1748-ban született Regioban Olaszországban. Atyja Antal mint őrnagy halt meg, miután 52 évi jeles katonáskodásaért Mária Terézia által 1771-ben osztrák örökös tartománybeli nemességgel jutalmaztatott. – János-Károly 14 éves korában lőn katona, és 1778-ban a porosz háborúban több alkalommal vitézkedvén, századossá neveztetett. A török háborúban Novi első megszállásánál tünteté ki magát; hasonlóan kitünt Dubicza vár ostrománál is. Laudon fölismerte benne a rendkivüli tehetséget, és ennek ajánlatára nyeré a Mária Terézia vitézi rend keresztjét, és megengedé, hogy bárói czimerébe az ő czimerét tartó két vad embert fölvehesse. Belgrád ostrománál is rendkivüli érdemeket szerze magának, és ezredessé s valóságos tábornoki segéddé neveztetvén, Laudonnak haláláig elválhatatlan bajnoktársa lett; és mielőtt az, az ő karjai közt kiadta volt nagy lelkét, egy különös levélben nejével és öcscsével együtt őtet is a császár kegyelmébe ajánlá, ki is Hillert 1792-ben bárói rangra emelvén, 1802-ben a magyar honfiusitást országgyülésileg is megnyeré. * 1794-ben tábornok, 1795-ben az olasz hadseregnél tábornok-hadi biztossá neveztetett. 1798-ban zürcki ütközetben sebet kapott; később tábornagy-helytartóvá, s főherczeg Károly által Kocsakow és Suvarow orosz hadvezéreknél hadi miniszternek neveztetett. 1800-ban a tyroli hadsereg vezérlete bizatott reá, s a béke bekövetkeztével Ausztria tábornok-parancsnokává lőn. A franczia háborúban roppant érdemeket szerze magának, részt vevén minden döntő ütközetben; különösen kitünt az asperni ütközetben. 1814-ben a béke bekövetkeztével Galliczia főhadi kormányzójává neveztetett. Meghalt Lembergben 1819-ki junius 5-én. * – „Minthogy az ősz vitéz egész élete folytán inkább babér-szedéssel mint vagyon-gyüjtéssel foglalkozott, a magyar honositásért járó dijnak csak felét tehette le: s igy az 1830-ki országgyülés végzése szerint maradéki a honositottak lajstromából kitörlendők közé estek. Azonban maradt három fia, ugymint: Ernő-Gedeon, József és Gundacker, kik közül kettő őrnagy, harmadik a keleti követségnél Konstantinápolyban tizenegy évig szolgálván, atyjok nyomain járának, és e hátramaradt dij elengedéseért folyamodtak, a mint hogy az, az 1836-ki országgyülésen nekiek el is engedtetett. *
1802-ki 34. törv. cz.
L. Életrajzát Fillértár 1834-ki foly. 57. 67. lap.
1836-ki 46. törv. czik. – Báró Hiller József pedig az 1840-ki országgyülésen indigenáltatott. 1840-ki 50. törv. cz.
Jelenleg a család Temes vármegyében birja Perkoszovát. *
Fényes E. Geographiai szótár III. k. 221. l.
A család bárói czimere két egymáson fekvő paizsból áll. A nagyobb paizs arany mezejében egy kisebb paizs van négyfelé osztva, melynek első és negyedik arany udvarában a belső oldalból kinyuló kétfejü fekete oroszlánnak fél teste látszik. A második osztály kék udvarában pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. A negyedik osztály kék udvarában hátulsó lábain ezüst oroszlán áll. A paizsot nemesi korona disziti, és azon vörös ruhás kar könyököl, kivont kardot tartva. A nagyobb paizs tetején bárói korona, és azon három koronás sisak áll, melyek közül a jobb-oldaliból négy strucz-toll között (melyek fekete-sárga, és sárga-fekete szinüek) egy lófarkú zászló, hegyén félholddal nyúlik fel. A középső sisakból két fekete sas-szárny között pánczélos, sisakos férfiu áll, kivont pallost tartva. A harmadik sisakból két elefánt-ormány között (melyek egyike félig arany-vörös, másik vörös-arany) vörösbe öltözött férfi-kar könyököl, kivont kardján levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról arany-fekete, balról arany-vörös. Az egész czimerpaizst két vad ember tartja, egy kezökben vastag dorongra támaszkodva. A czimer alatt e jelszó áll: „Fortitudine et meritis.“
Báró Hiller család él Würtemberg és Poroszországban Gärtringeni melléknévvel, emezektől különböző czimerük van, s bárók 1703-ban lettek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
