Hoyos család.
Hoyos család.
Gróf Hoyos Ernő 1827-ben, és gr. Hoyos Antal 1840-ben magyarországi honfiusitást nyertek. *
1827-ki 41. és 1840-ki 51. törv. cz.
A Hoyos-Sprinzenstein család most Ausztria lakosa, Spanyolországból eredezteti magát; és nevét Castiliának Hoyos nevü városától, mely állitólag 1500-ig lett volna a család birtokában. Nemessége megerősitését 1545-ki junius 12-én, a báróságot 1549-ki julius 13-án kapta. 1674-ki sept. 23-án római sz. birodalmi, – 1682-ki január 8-án pedig ausztriai grófságra emeltetett. *
Hist. Herald. Handbuch. 359. Schönfeld Adels-Schemat. II. 155–157.
Leszármazási táblájuk, melyből magyar családokkali sógorodásuk is kitünik, * következő:
Schönfeld Adels-Schemat. I. 82–84.
Fülöp-Ignácz szül. 1687. † 1762. (gr. Hohenfeld Mária); János-Antal szül. 1731. † 1791. (gr. Auersperg A. Antonia); János-Leopold szül. 1728. † 1796. (gr. Herberstein M.-Leopoldina); János-Ernő stb. szül. 1718. † 1781. (gr. Sinzendorf Mária); Mária-Jozefa stb. szül. 1767. (gr. Nádasdy Ferencz); János-Fülöp szül. 1747. † 1803. (herczeg Clary Mária-Krisztina); Mária-Antonia szül. 1767. (gr. Vandernath Henrik); János-Ernő szül. 1767. indigena. (gr. Kuefstein Mária); János-Ernő szül. 1779. (gr. Schlabendorf Mária-Teréz); János-Ferencz sz. 1795. † 1813.; Antal sz. 1804.; János sz. 1808.; Ernő sz. 1811.; Mária; Mária szül. 1800.; Henrik sz. 1803.; Krisztina sz. 1809.; Karolina sz. 1811.; Teréz sz. 1813.; Julia sz. 1816.; Sidonia sz. 1818.
János-Ernőnek, ki a honfiusitást nyerte, – neje gr. Kuefstein Mária gr. Kuefstein János-Antalnak gr. Széchényi Mária-Évától született leánya volt.
Czimerük: négyfelé osztott paizs, egy közép-paizszsal, mely hermelin körzettel kék udvart mutat, s benne balról egy rézsútos arany csikolat látszik, melynek két végén sárkány-fejek állnak. Ez valószinüleg az ősi czimer. Az első és negyedik osztály vörös udvarában kék csikolat, és azon arany horgony látszik. A második és harmadik osztály vörös udvarában két ezüst oroszlán egymással szemközt áll.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
