Szombathy család.
Szombathy család.
Trencsin vármegye családa, elszármazva onnan Komárom és innen ismét több megyébe. Trencsin megyében már a XVII. század második felében, nevezetesen a megye nemesi összeirásai szerint 1666-ban már Szedlicsnán, 1688-ban pedig Beczkón székelt. * Czímeres nemes levele szerzőjét, és a nemesség keltét nem ismerjük; de az valószinűleg I. Leopold király korára esik. Az bizonyos, hogy a Trencsin megyei 1748. és 1754. évi nemesi összeirásban Beczkói lakhelyén eme egész családból csak Szombathy Györgyöt találjuk. Ennek neje családi tudósitás szerint a Dezsericzky családból való volt. Nevezett Györgynek egyetlen fia volt József, a ki, miután Trencsin megyéből Beczkóról Komárom megyébe «»Vacsi helységbe tette át lakását, atyja György 1764. febr. 19-én ezen József fia részére a Trencsin megyétől nemességétől bizonyítványt vett ki.
A család hagyományképen véli, hogy Erdélyből Kis-Szombath-ról eredt, és innen vette volna nevét is. Mi az Elenchus Civitatum, Oppidorum et Pagorum M. Princip. Transylvaniae (1824.) hívatalos kiadásában sem lelünk Erdélyben ily helynevet. És hozzávető véleményünk szerint a család N. szombathi származású lehetett sokkal valószinűbben.
József Komárom megyébe telepedvén, előbb «»tán mint vámbérlő lakott Szőnyön nejével a Trencsin megyéből vett hliniki Hliniczky Katalinnal. Utóbb Ácson haszonbérlett. 1792-ben mart. 28-án Komárom megyétől maga és fiai István Ácsi községjegyző, György maróthi gazdatiszt, József dömösi mészáros, János, Péter (utóbb esztergami mészáros) Sándor, Mihály (utóbb ácsi számtartó) és Ferencz neveikre is a Trencsin megyétől apjával együtt 1764-ben kapott bizonyítvány alapján nemességét kihirdetteté; mely után, miután neje 1792. octob. 19-én meghalt, azt maga is 1796. aug. 20-án követte, és Ácson a sirkertben máig meglévő márvány emlékkereszt alá eltemettettek.
Ezen Györgynek és fiának Józsefnek számos ivadékait mutatják a következő * táblázatok:
Szombathy Ignácz tanár közlése szerint.
I. tábla.
György 1748–1768. Beczkón. (Dezsericzky N.); «»István Ácson † 1796. (Hliniczky Kata); Erzse (Kovács Fer. Écsen); János † 1807. (Torma Éva); Folyt. II. t.; Ferencz 1792. (Kustyán Erzse); István ácsi jegyző. (Paulik Bora); Folyt. III. t.; György kasznár Maróthon; Folyt. IV. t.; József mészár. Dömösön N. Sápon; Julia. (Farkas juhász); Teréz (1. Bognár Márt. 2. Mátyássy Józs.); Péter Esztergom mészáros (ns. Beliczay N.); Rozália. (1. Jankó András 2. Grünwald N.); «»Sándor sz. 1776. † 1830. (Jankó Anna); Folyt. V. t.; Mihály sz. 1772. † 1836. számtartó Ácson. (Falk Anna); Folyt. VI. t.; József.; András †; József †; Róza (Baloghné); József n. sápi jegyző; Ferencz n. sápi mészáros.
II. tábla.
János, ki az I. táblán. † 1807. (Torma Éva); Terézia sz. 1803. † 1859. (Biró János); György sz. 1805. † 1860. Ácson. (Molnár Teréz); Teréz sz. 1826. † 1855. (Timár Antal); József †; Ferencz †; János sz. 1832. (Miklian Teréz); Károly †; Mihály sz. 1837. (Janausek Bora); Péter.; György sz. 1841. katona.; Kata.; Anna.; Károly sz. 1849.; József 1863.; Teréz.; Ágnes.; Janka.
III. tábla.
István, ki az I. táblán. ácsi jegyző (Paulik Bora); András sz. 1783. nyug. kapit. Pozsonyban.; Károly sz. 1785. † 1836. ácsi jegyző. (1. Boldisár Pelágia. 2. Molnár Kata); Ignácz sz. 1797. † 1850. Miszlán tanitó, volt katona.; László sz. 1799. † 1846. (Réger Erzse); Bora sz. 1801. † 1830. (Landesz István); Erzse sz. 1803. (Kugler János); 1-től Erzse † 1837.; Anna † 1850. (Véber Ant.); András sz. 1834.; Erzse sz. 1840. † 1861.
IV. tábla.
György, ki az I. táblán. 1792. kasznár Maróthon, Szőnyön.; Ferencz sz. 1783. «»szőnyi plébános † 1835. k.; György gazdatiszt.; Antal molnár.; Károly kereskedő.; Erzse (Écsyné); Teréz †; Janka (Száraz N. adonyi jegyző); Kata Komáromban (Jónás N. keresk.)
V. tábla.
«»Sándor, ki az I. táblán. sz. 1776. † 1830. (ns. Jankó Anna); Mihály sz. 1793. †1825. szabó mest. (Huttinger Erzse); Kata sz. 1795. † 1858. (Regenspurger János); Ferencz sz. 1796. † 1863. csurgói, verebi stb. jegyző. (Barbay Ágnes); Anna sz. 1806. † 1838. (Szűcs Pálné Ácson); Erzse sz. 1823. † 1849. (Kugler József); János sz. 1823. (Balogh Erzse); Zsuzsi †; Ágnes sz. 1818. (Stolmár Sebest.); Ferencz sz. 1820. sz. fejérvári pap.; József sz. 1823. orvos Dorosmán (Klaszy Ida); Károly sz. 1824. Pécsett tanitó (1. Ránolder Jozéfa 2. Bátor Mária); Ignácz sz. 1827. Budán főrealt. tanár (Ránolder Kati); Antonia sz. 1829. (Müllner Pál Tabajdon); «»Veronka sz. 1829. (Takács József Sukorón); 1-től Teréz †; István.; «»Ferencz.; Teréz.
VI. tábla.
Mihály, ki az I. táblán. sz. 1772. † 1836. számtartó Ácson (Falk Anna); Anna † 1858. (Jazanszkyné Mocsán); Janka †; Zsófi †; Ede sz. 1819. † 1863. Velenczei jegyző (Lakos Bora); Hermina (Micsola János Gárdonyban)
A Trencsin megyéből Ácsra telepedett Józsefnek * tizenkét gyermeke közűl öt fia által ivadéka igen elszaporodott. Ezek közűl István ágán (III. tábla) mely két nemzedéken félszázadnál tovább az ácsi község jegyzőségét tölté be, kiemelendő András, ki 1802-ben katonai pályára lépvén, a franczia háborúk alatt 1813-ban alhadnagy, utóbb 1822-ben főhadnagy, 1831–2-ben kapitány lett, 1834-ben nyugalomba lépett, és jelenleg mint legidősb tagja a családnak, él Pozsonyban. Több nyelvet beszél, és több franczia művet németre fordított, melyek kéziratban állnak.
A családfán hibásan István áll József helyett.
A IV. táblán állók közűl Ferencz gönyői plébános volt, mint ilyen halt meg 1835. körűl.
Az V. táblán álló Sándornak (ki 1770-ben sz.) fia Ferencz, előbb Mocsán, majd Szőnyön, Komáromban, és Szenden segédtanitó, 1817-ben Csurgón (Fejér m.) iskolamester, 1825-ben ugyan az Velenczén, 1828-tól Vereben ugyan az, és községi jegyző. 1832. sept. 11-én Komárom megyétől fiainak neveire is nemesi bizonyítványt vévén ki, azt 1833. dec. 18-án Fejér megyében is kihirdetteté. 1861-ben Fejér megye tiszteletbeli esküdtté is kinevezte. Meghalt 1863. febr. 20-án, beteg özvegyét Barbay Ágnest, kit Szendről vett nőűl, és hét gyermeket, ezek között négy jól kinevelt fiút hagyván maga után. Fiai közűl Ferencz a sz.-fejérvári püspöki emgyében pap, József orvos Dorozsmán, Károly főelemi tanitó Pécsett, és Ignácz főreáltanodai tanár Budán, több munka irója, és a „Gyors-irászat” szaklap szerkesztője. Józsefnek gyermekei: Mari, Angyalka, Dezső és Aranka; többinek gyermekei a táblán állanak.
Az egész család kath. vallású, hagyomány szerint azonban az ősök a protest. valláshoz tartoztak, és azt György a felesége Desericzky leány, illetőleg ipa működése folytán hagyta oda. Györgynek ezen neje, valamint Józsefnek neje Hliniczky Katalin után a család Trencsin megyében állitólag a Bóri, Dezséri és Hliniki részjószágokban örökséget birt, melyek után némely tagjai ezen helységekről előnevet igénylettek.
A család czímere családilag használt pecsétnyomatok után a paizs (kék?) udvarában hátulsó lábain ágaskodó kettős farkú oroszlán, mely jobbra nézve, első jobb lábával kivont kardot villogtat; a paizs fölötti sisak koronáján férfikar könyököl, szintén kivont kardot villogtatva. A paizst szokás szerint foszladék veszi körűl.
Daczára, hogy e család ősei állítólag protestánsok voltak, nem mernők e család ivadékának tartani Szombathy Jánost egykori sáros pataki tanárt, (szül. 1749. † 1823.) kinek több kéziratban hagyott munkái közűl a „Historia scholae seu collegii Sárospatak” Monumenta Protestantium Hung. ecclesiastica czím alatt 1860-ban megjelent, de önéletrajza, mely valószinűleg származásáról is adand felvilágositást, még közzétevésre vár.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
