Tolvay család. (Köpösdi, gróf †)
Rövid ideig virágzott gróf család. Ismert alapítója Tolvay Gábor, előbb ügyvéd, 1683-ban nemesi felkelési hadnagy; azután 13 évig nádori itélőmester, buzgó labancz, ez okon négy évig a kuruczok foglya, különben a kanczelláriánál is szolgált, ott volt 1706-ban. 1697-ben a Károlyiakkal Szatmár megyei Mező-Terem helységre kir. adományt kapott. 1709-ben báróságot nyert. Ha Lehoczkynak hitelt adhatunk, atyja Tolvay Péter, anyja Pucheim leány, nagyatyja Ferencz, nagyanyja Garai Kata lett volna. Meghalt 1718. nov. 22-én. Nejétől Jászy Annától, kitől egyik fia már mint báró eleset Landaunál 1710-ben. Másik fia János 1754-ben grófságra emeltetett, egyszersmind aranysarkantyús vitéz és septemvir volt már 1760-ban, és még 1774-ben is. Ennek nejétől gr. Kéry Juliannától fia
Ferencz 1770–74-ben cs. kir. kamarás, és dunáninneni kerületi tábla elnöke, élt még 1808-ban is. Nejétől somoskeői báró Péterffy Annától (ki 1804-ben halt meg) leányai: Jozéfa gr. Berényi Ferenczné és Aloyzia gr. Stahremberg Antalné, kiben a család kihalt, és ki után a Nógrád megyei somoskeői, somos-ujfalusi és baglyasallyi jószág, úgy a köpösdi (Nyitra megyei) birtok gr. Stahrembergre szállt.
Birt a család Trencsin megyében is 1690-ben Beczkón, és 1751-ben mint curialista fordúl elő.
Gábor báró 1709. † 1718. (Jászy Anna); N. † Landaunál.; János gróf 1754. septemvir 1774. (gr. Kéry Julianna); Ferencz 1770–74. ker. táb. elnök. (b. Péterffy Anna); Jozéfa (gr. Berényi Fer.); Aloyzia özvegy 1808. (gr. Stahremberg Antal)
A család ősi nemesi czímere – mint azt Gábornak egykorú pecsétnyomatain láttam – a vért udvarában három szál liliom, a vért fölötti sisak koronáján csőrében zöld galyat tartó galamb. Foszladék mindkét oldalról.
A grófi czímer először négy felé osztott vért, közép kisebb vérttel, melynek vörös udvarában hármas zöld halomból fehér sasszárny között koronás oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával koronát, a ballal három szál fehér liliomot tartva. A vért 1. és 4. kék udvarában egy levágott, vörösbélű fatörzsön, melyre ezüst kigyó tekerődzik, sólyom áll, nykán nyillal átütve, a 2. és 3-ik udvar vízirányban ismét két részre oszlik, a felső ezüst udvarrészben egyfejű fekete sas nől ki, az alsó fekete udvarban fehér galamb látható. A paizs fölött kilencz gombos grófi korona, azon három koronás sisak, melyek körűl a jobb oldalin a leirt fatörzsön ismét a sólyom ismétlődik két elefánt ormány között, melyekből a jobb oldali vízirányosan jobbról ezüstkék, balról kékezüst; – a középső sisak koronáján a leírt koronás oroszlán látható a vértbelihez egészen hasonlón, úgy a baloldali sisak koronájából szintén a vértbeli fekete egyfejű sas szétterjesztett szárnyakkal szemlélhető. Foszladék jobbról ezüstkék, középről aranyvörös, balról ezüstfekete.