Urbányi család.
Urbányi család.
Zólyom vármegye nemes családa. Ősi fészke Breznó-Bánya szabad kir. város. A család egyik ágából Urbányi András 1647. évi jun. 3-án sógoraival a hajniki Bezzegh családdal * együtt kapott czímeres nemes levelet. Ez ágból volt János, ki 1672-ben mint ügyvéd Nógrád megyében is működött.
E munka II. köt. 91. és 92. lapján hibásan van a Bezegh család két családra osztva, miután az egy család, mely a Hajnikra szóló adományt az armális nyerése után később kapta.
A család másik ágából, mely a kath. vallásra tért, és elődei Breznóbánya szabad kir. városánál előkelő tanácshívatalokat viseltek, származott Urbányi András, ki a XVII. század végén a Beszterczebányai cs. kir. kamaránál Benyuson az erdőszet fő felügyelője volt, és a kir. kincstárnál szerzett érdemei tekintetéből Zólyom vármegye közönségének, gróf Erdődy György, gróf Löwenburg Jakab, és Mayer Benedek Theobald kamarai gróf ajánlatára I. Leopold királytól maga s neje Zsuzsanna, továbbá gyermekei Urbányi I. Mátyás, I. János, Mária és Zsuzsanna és ezek utódai számára 1701. febr. 20-kán Bécsben kelt czímeres nemeslevelet nyert, mely azon évi május 20-án Zólyom vármegye közgyűlésén kihirdettetett.
A család czímere – mint itt a metszvény mutatja – a paizs kék udvarában zöld hegy tetején emelkedő zöld fenyőfa, fölötte két oldalról két arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló fenyőfa emelkedik föl, derekánál keresztbe téve két arany nyelű fejsze látszik. Foszladék mindkét oldalról aranyvörös, kékkel vegyítve.
I. Andrástól kezdve a családfa következő:
I. András kincstári főerdész m. 1701. ns. levél szerző. (N. Zsuzsa); I. Mátyás Breznói senator † 1714. előtt. (Gronel Ilona); Mária kitől a Sebők és Sztehló család.; Zsuzsi †; I. János Zólyom várm. első alispán s követ 1741. (N. N.); II. János kincstári főerd. (N. Ilona); II. Mátyás 1703. Gömörben public.; III. János Zólyom várm. alispán. kir. udv. 1722. 87.; I. József alezredes.; I. Károly Zólyom várm. fő szbiró 1772.; V. János 1786. lak. Hankován.; Anna (Bohus N.); Imre 1786.; VI. János 1786.; IV. János kincstári főerd. (N. N.); Ferencz sz. 1736. Gömör v. főügyész (Paukovics Anna); György; III. Mátyás plebános 1786.; János 1786.; József 1786.; VIII. János sz. 1778. † 1825. gr. Andrássyak urad. kormányzó. †; Mária † 1849. (Gelle Károly); Klára † 1833. (Balogh János) †; Róza †; Kata †; Dániel Zólyomi fő sz. biró 1786.; VII. János katona 1786.; József.; Gábor.
I. Andrásnak két fia I. Mátyás és I. János, és két leánya Mária, kitől leányágon a ns. Sebők és Felső-Sajón a Sztehló család eredt, és Zsuzsanna maradtak.
I. Mátyás Breznó-Bánya sz. kir. város jeles törvénytudós tanácsnoka volt. Neje Gronel Ilona, ivadéka azon helybeli családnak, melyből Gronel Jakab többször követséget viselt, és nevezetesen 1683-ban a Tököly forradalom után a császári biztosság előtt Breznó b. város részéről a hódolatot letette, * ugyan e város részéről jelen volt 1707-ben az evang. rozenbergi zsinaton. * Urbány I. Mátyás és neje 1714-ben már nem éltek. Fia kettő maradt: II. János és II. Mátyás, ki Gömör megye előtt már 1703-ban hirdetteté nemességét. * Ennek fia V. János 1786-ban Hankován anyai birtokán élt.
Kaprinai Mss. tomo X. p. 410.
Acta Synodus Rosenbergensis. – E családból Gronel Simon 1563-ban már Breznóbánya város esküdt tanácsnoka, továbbá Gronel Jakab Zólyom megyei sz.-Andrási fi, 1722-ben a nagyszombati iskolában tünteté ki magát. Lásd Quinque Lustra Georgii Lippa Tyrnav. 1722. a Promotorok között.
Protoc. C. Gömör anni 1703. pag. 98.
II. János a kincstári hivatalban nagyatyjának I. Andrásnak utóda lett és N. Zsuzsanna nevű nejétől négy fiát nemzett: IV. Jánost, I. Ferenczet, Györgyöt és III. Mátyást. Ezek közűl
IV. János atyját követé a kincstári hivatalban és négy fiút hagyott maga után: 1. Dánielt, ki 1786-ban Zólyom vármegye főszolgabirája volt, 2. VII. Jánost, ki 1786-ban katona volt, 3. Józsefet, és 4. Gábort, 1786-ban tanulókat. Ezek ágából eredt azon Dániel is, ki e század másod tizedében Zólyom megye főjegyzője volt. – Ezen ág ivadéka a Zólyom megyében most élő Urbányi József is, ki Zólyom vármegyének 1832-ben már rendszerinti esküdtje, 1833–1837. alszolgabirája volt, 1840–1849. és jelenleg ismét 1862-től számvevője.
Györgynek 1786-ban éltek fiai János és József.
III. Mátyás papi pályára lépvén, mint plébános halt meg.
I. Ferencz szül. 1736. jul. 1-én Zólyom megyei Valaszkán, elvégezvén Egerben a jogot, és ügyvédi vizsgát tévén, miután 1772. jul. 28-án Zólyom megyétől kivett nemesi bizonyítványát Gömör megyében azon évi sept. 25-én kihirdetteté, azon megyében megtelepedvén, megyei ügyészséget vállalt és e pályán mint al- majd megyei főügyész 1771–1784. évig szolgált, utóbb mint táblabiró szerepelt. Nejétől senkviczi Paukovics Annától (Paukovics András Gömör megyei fő jegyző leányától † 1818.) egy fia VIII. János, és négy leánya 1. Mária Gelle Károlyné, meghalt Nógrád megyei Horpácson 1849. sept. 11-én; 2. Klára ramocsaházi Balogh Jánosné mhalt 1833. 3. Róza és 4. Katalin Rozsnyón haltak el.
VIII. János Rozsnyón szül. 1778. jan. 16-án, letévén 1799. mart. 1-én az ügyvédi vizsgát Pesten a kir. tábla előtt, Gömör és több megye táblabirája és gr. Andrássy István és özvegye javai és jogkormányzója lett. Meghalt nőtlenűl 1825. jun. 21-én Rozsnyón. Benne I. Ferencz ága kihalt.
A másik ágat az impetrator I. Andrásnak ifjabb fia I. János alapítá. Ez kitűnő tehetsége miatt Zólyom vármegye első alispánjává választatott, és az volt hosszú ideig; egyszersmind a hires 1741. évi országgyűlésen azon megye követe, * Mária Terézia királykoronázásakor a RR. táblájától a Ferenczések templomának kapuja elé rendelt országos küldöttség tagjáúl választva. * 1751-ben szintén követ volt. * 1741-ben Holecz Márton magszakadtán N.-Szalatnyán Oszik Osvald nevű, Zolnán Gyürky Benedek magvaszakadtán Palojtay Péter nevű, és végre Ocsován Engler Dora magvaszakadtán Hlabovszka nevű három nemes curiára adományt nyert. * Nejétől három fia maradt: III. János, I. József és I. Gábor.
Kolinovics G. Nova Hungariae Periodus pag. 662. és Lehoczky Stemmat. I. 221. ott a 222. lapon már hibából Györgynek írva.
Kovachich, Solennia Inaugurationis pag. 210.
Lehoczky Stemmat. I. 222.
Sz. benedeki Convent Capsa H. fasc. 2. nro. 5.
III. János előbb katonai pályán szolgált, azt mint kapitány oda hagyván, Zólyom vármegyének főszolgabirája, már 1771-ben másod alispánja volt, 1780. táján pedig kir. udvarnoknak neveztetett, élt még 1787-ben is. Lakott Dubraván. Egy leánya maradt Anna pethőfalvi Bohusné.
I. József a hadipályán szerepelt, és mint alezredes esett el 1786. előtt. Egy fia volt Imre.
I. Gábor szintén Zólyom megyénél hivataloskodott, és 1772-ben főszolgabiró volt.
A család neve némely nemes leveleiben Urbány alakban van írva, de a család nagyobbára a kiejtés határozottabb volta miatt Urbányi-nak írá magát.
A család más ágából eredt azon Ferencz, kinek leánya Anna-Mária 1760-ban Tajnay Andrásné volt; valamint azon Urbányi János, ki 1754-ben mint pap, a nagy-szombati akadémiában a szentirás tanára volt.
E család ivadéka volt azon Urbányi Ádám is, ki Zólyom megyéből eredt, és 1775-ben mint növendékpap a pesti fő papnöveldében tanúlt; utóbb 1821-ig mosóczi plebános volt, meghalt nyugalmazva és mint jubilált miséspap Priekopán 1833. mart. 11-én.
Szintén e család más ágából eredhetett azon Urbányi Julianna, ki e század elején Sztachó János Bihar megyei szolgabiró neje volt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
