ADY ENDRE: A SZIVÁRVÁNY HALÁLA
ADY ENDRE: A SZIVÁRVÁNY HALÁLA
Soha olyan ékes szivárványt:
Abroncsként fogta az Eget.
Soha olyan szent abroncsot még,
Olyan szélest, olyan ölelőt,
De ime esteledett.
Abroncsként fogta az Eget.
Soha olyan szent abroncsot még,
Olyan szélest, olyan ölelőt,
De ime esteledett.
Már unták is bámulni nézni
Parasztok, barmok, madarak,
Szégyenkeztek szemek és öklök,
Hogy ellágyultak ott a mezőn
Egy rongy szivárvány alatt.
Parasztok, barmok, madarak,
Szégyenkeztek szemek és öklök,
Hogy ellágyultak ott a mezőn
Egy rongy szivárvány alatt.
Kacsintgatott már csufolódva
A vén nap is temetkezőn.
Tetszett neki, hogy egy szivárvány,
Egy szin-csoda ámulást terem
Józan és trágyás mezőn.
A vén nap is temetkezőn.
Tetszett neki, hogy egy szivárvány,
Egy szin-csoda ámulást terem
Józan és trágyás mezőn.
Csak a szivárvány várt még mindig,
Folyton szebb lett, ahogy bukott,
Sirón nézett le a mezőre
S aztán beitták szent szineit
Távozó felhő-hugok.
Folyton szebb lett, ahogy bukott,
Sirón nézett le a mezőre
S aztán beitták szent szineit
Távozó felhő-hugok.
A vén Nap leesett mosolygón,
Föllélegzett egész világ:
Nem valók az izzadt mezőkre
Eféle bolond és nagyszerü,
Szent, égi komédiák.
Föllélegzett egész világ:
Nem valók az izzadt mezőkre
Eféle bolond és nagyszerü,
Szent, égi komédiák.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
