II. A PÁSZTOR

Full text search

II.
A PÁSZTOR
Tört szívvel, melyből fájdalom csordúl.
Lejti táncát a szél s közben búskomor…
Felhők szállnak el felette zordúl
S már az alkony éjszakába fordúl
S a barna hegyről rég lejött a nyáj már
(Mint barna fejről göndör fürt lehull,)
S a nedves réten sir a vízmadár
S a pásztor botra támaszkodva vár,
Míg az éji falura a barna ősz
Kietlen csöndje űlt; s már hűs verem
Az égnek boltja. Melyre nesztelen
Szállong a sötét föld alól a gőz.
Kunyhójának akkor lángja éled
S míg ezer félszeg gondján bíbelődik,
Magános asztalán hosszú időkig
Még a hűvös gyertyalángba réved.
S míg éji úton lándzsás éji csősz
Korhol duhajt, ki csendjét felveré
A kövér, sötét föld alól a gőz
Békésen száll a csillagok felé.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me