ADY ENDRE: „ÖRVENDEZZ, IFJU, IFJUSÁGODBAN”
dámitson meg tégedet a te szived a te ifjuságod-
nak idejében és járj a te szivednek utaiban és
szemednek látásaiban: de megtudjad, hogy
mind ezekért az Isten tégedet itéletre vonszon.”
Prédikátor könyve XII. t.)
Maradt az alkonyi órákra
S Uram-Isten
Most kezdek szépen örvendezni.
Idejében az ifjuságom:
Igy kisebb lesz
Élő-voltom megbüntetése.
Sohse volt a szabad hajósé
S önmagamnak
Valék mindig vak, furcsa mása.
S tele vagyok vigadozással,
Mert páratlan,
Szentséges dolgot cselekedtem.
Multam és jövőm folyókái
S hiu, lármás,
Ifju napjaim sohse voltak.
Éltem egyszerre és kavartan,
De nem tudtam,
Mikor van nappal, mikor éjjel.
Fajtájából való rossz ember
S ifjuságom
Sohse volt: Ma, mindig: a Holnap.
Nincs bűnöm, mert nincs ifjuságom,
Uram-Isten
És sohse mertem vakmerőket.
Mert tilalomfáid kerültem
Szépen nézz rám
S a többi – tán holnap elválik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me