Pásztor Árpád: Nike egy fejetlen, szárnyatlan szobránál

Háborúk végeztével

Mily rohanás!… A comb feszül előre,
Hozzá tapad sok lobogó redő,
Kinyujtott kar… de csuklóban letörve,
Győzelmes nyak, de nem ül rajta fő.

Aki mintázta, sok, sok ezer éve,
Fejet tett rá, röpítő szárnyakat,
Ívelt ág pálmát adott a kezébe…
Rohanó Nike… győzelmet arat!

Oh, de száz évek mind letörték róla
A főt, a pálmát, szárnyat, rohanást.
S Nike csak most lett önmaga valója,
Diadalt példáz s törmeléke gyászt.

Jaj! Diadalnak vereség a törzse,
Jaj! Pusztulás, mely örömöt terem
Váll, de nincs fej… Zúgó szárny, de letörve
Oh, Nike torzó minden győzelem!

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!