Ady Endre: A legfőbb várta
Ady Endre: A legfőbb várta
Kis Senkimnek küldöm.
Délnek röpülve vándorló madárnak
Tenger-sziklája, lihegő röpke vas-ágy.
Tenger-sziklája, lihegő röpke vas-ágy.
Meggyező gyermekek eggyének őrzött,
Szép, maradt meggye, veszekséges irigyes.
Szép, maradt meggye, veszekséges irigyes.
Pehely, amelyet oly örömmel hordoz
Muló fészkébe kicsi királyka-madár,
Muló fészkébe kicsi királyka-madár,
Mosoly, amelyet már csak lemosolygunk
Szánón, szivesen a mások ajkairól.
Szánón, szivesen a mások ajkairól.
Doktorunknak be nem vallott betegség,
Szép szemeinket véresítő vizió,
Szép szemeinket véresítő vizió,
Rejtett kitalálásuk a zseniknek,
Kórházi ággyal fizetendő gondolat.
Kórházi ággyal fizetendő gondolat.
Gyermekem, aki nem tőlem vagy nemzett,
S gyermekem mégis és én a tied talán.
S gyermekem mégis és én a tied talán.
Óh asszony, őrség, tűz-jeles vén halmon,
Ki az ellennek áruló szót gyujtogatsz.
Ki az ellennek áruló szót gyujtogatsz.
Haszontalan s bolondságnak utolsó,
De legfőbb várta mégis az én szivemen.
De legfőbb várta mégis az én szivemen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
