TÓTH ÁRPÁD: SZONETT
TÓTH ÁRPÁD: SZONETT
A fákon a virágzás fájó kéje
Borzong végig s mélyen sohajtanak,
Már lángkocsin zenitre hajt a nap
S tüzet lehell a bimbók szűzi mélye.
Borzong végig s mélyen sohajtanak,
Már lángkocsin zenitre hajt a nap
S tüzet lehell a bimbók szűzi mélye.
Rád gondolok, ki vársz még rám remélve,
Ifjúságod fénylő fái alatt,
Halk arany ágak hozzád hajlanak
S szived reszket s zeng vágyaid zenéje.
Ifjúságod fénylő fái alatt,
Halk arany ágak hozzád hajlanak
S szived reszket s zeng vágyaid zenéje.
Oh, vársz s mosolygsz a fák közt, drága úrnő,
De arany parkod árnyán már a bú nő,
Mérges bogyójú, vad, sötét növény…
De arany parkod árnyán már a bú nő,
Mérges bogyójú, vad, sötét növény…
S jaj, tán mire elérlek, tépve, verten,
Jajdúló szél vonaglik át a kerten
S az esti fák közt kialszik a fény…
Jajdúló szél vonaglik át a kerten
S az esti fák közt kialszik a fény…
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
