Tersánszky Józsi Jenő: Különös fohász
Könnyen hevült, könnyen feledt,
Múlt öröm, avúlt fájdalom?
Nos, - kóstolgattam mint majom,
Régit ujért dobva hamar.
Egyik férges volt, más fanyar,
Érett, édes émelyitett.
Nem bánom én semelyiket.
Hagyd a nyöszörgést, hagyd a vádat,
Estéli bánat, olcsó bánat,
Vesszen szemem, ha hátra néz.
Hagyj engemet gyatra zenész.
Hangicsálásod csak undort okoz…
Álnok, sivár, dölyfös makacsság.
Bárcsak értés, jóság ne hassák
Többé szivemet. - Átkozott
Malasztjok csak romlást hozott
S judásfiaknak erősséget.
Bár ne ösmernélek csak téged
S mint földönfutó háza romján,
Öklét az égre rázza, mondnám:
Gyűlöleté, kétségeké az út.
Nincs hát és nem kell többé kegyelem,
Sötét erőm, csupán te légy velem!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me