SÁRKÖZI GYÖRGY: TENGER-FANTÁZIA
Jobb lenne lenn, a mozdulatlan szivacsok közt pihenni.
Utánakapnék néha-néha egy-egy aranyos villanásnak.
S a márványcsöndben halántékom egyforma ütemét figyelném…
Mint korallokból cifra csipkék, szövődnének fantáziáim.
Barna bárkáról két sötét szem lenéz hozzám a mélybe.
Kevély fátyolát leereszti, fehér fényben úszik a tenger.
Mint angyal a paradicsomból, ereszkedik a hófehér test.
Az elbámult víz lágy rebbenéssel ereszti s záródik fölötte.
Rezzennek a halak vakulva, fölnyílnak a tengeri rózsák!
Oly karcsú, mintha csak a tenger összeállott habja lenne.
Meleg ölét fogom érezni, selyem testét testemen.
Meghalok, csak ez a tenger mostan rólam le ne zuhanjon.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me