Szedő Mihály: Álom, virágzás

Full text search

Szedő Mihály: Álom, virágzás
Atyámfia, gazdag lakomákban ingen sem osztozó,
hanem csak kopasz szőlőhegyeken mezgérel maradt fürtös szüret után
alázatos ujjad és szemed nem nyílott még meg a világító Napnak,
csupáncsak vetett árnyékát befogadni -: fakó az árnyék,
mint a város-virrasztónak nappal-nem ismert, örök éjszakája,
ki mindegyre vártál s virágjában a kert vak néki, kelyhét a liliom összevonja,
alszik a fa akkor, gyümölcseit érlelő, álmában ringatván már csak a fészkek lakóit.
Nem vigadozhat az ifjak vitéz játékai láttán s a kapukban ülő
vének foghíjas, szelíd fecsegése nem hat füléhez,
huzamos léptei konganak egykedvűen a kőfalak ormán.
Ottan-ottan a holdnak valamely kóros szerelmese tél-túl kószál,
vagy egy gonosz-szándékú búvó-zugolyából lapulva el-kioson,
mígnem kakasszóra, őrváltáskor, mint a kísértet, pillát hajt a győztes Nap előtt, maga-megvonván.
 
Mikor szemed föltárul, egyszer csak meglátod mátkádat a verőfényes mezőn
s a hangtalan, teljes virágzást szűzlő szemében,
benne a napsugárnak száz hímporos méhe pihegvén.
S egy szemfordulásból megpillantod a völgyben a tündöklő tábort
juhok nyája közt elnyújtózni, a békét
tábort a delelő világban -: Mily szépek Jákob a te sátraid!

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me