Szenes Erzsi: Vallomás
Szenes Erzsi: Vallomás
Még mindig csak a lelkemet adtam oda.
Annyi sok falat kell lebontani magamban, míg eljutok az első csókig.
De a Te arcod előtt, melyet anyád szemén kívül alig ért meleg érintés
S csak az élet húzta rá sötét árnyékait, az éhséget s a szenvedést, először fáj, hogy leány vagyok s őriznem kell magam, mint valami kincset.
Ezerszer inkább lennék ízes szamóca, melyre Te erdőbe tévedt, éhes gyermek örömtől csengve rátalálsz.
Annyi sok falat kell lebontani magamban, míg eljutok az első csókig.
De a Te arcod előtt, melyet anyád szemén kívül alig ért meleg érintés
S csak az élet húzta rá sötét árnyékait, az éhséget s a szenvedést, először fáj, hogy leány vagyok s őriznem kell magam, mint valami kincset.
Ezerszer inkább lennék ízes szamóca, melyre Te erdőbe tévedt, éhes gyermek örömtől csengve rátalálsz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
