GELLÉRT OSZKÁR: ÓH NYUGTALAN ÁRAM, ÖRÖK

Mily mozdulatlan a föld.
Mily mozdulatlan az ég.
Csak a szél száll szüntelen,
Nincs egyhelyütt soha.

Repíti, kavarja ittlenn
A levált falevelet.
Szárnyán úsztatja tova
Ottfenn a tépett felhőt.

Bizonyosság a talp alatt.
Bizonyosság a fej felett.
Mily közel így a sír.
Mily közel így az Isten.

Ülsz mozdulatlanul
Lélegzetvisszafojtva.
Magadba vagy kövülve
Mint eleven szobor.

És vége. Sóhajtottál.
És mindig a sóhajod az,
Ami kiszakít magadból
És erre-arra sodor.

Már szárnyára kapott.
Óh nyugtalan áram, örök!
És repül és repül a vágyad
S örvénylik bánatod.

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!