SÁGI MÁRTA: LAKÁS

Full text search

SÁGI MÁRTA: LAKÁS
Csukott szobáink
lassan usznak lefelé a párás
őszben – csend – a tünődő butorok:
bárkánk begyüjtött állatai
sunyin hunyják szép fejüket
kezünk alá –
merevek, mint a katonák, lesben,
(oh, Maradás katonái!) hallgató torkuk
jajgatás pengéjét fogó kardhüvely –
ne mozdulj! ők
velünk mozdulnak
padló rendül, képek sikoltva
lehullnak, szőnyegek felkelnek és megindulnak – roham!
kiröppent hangjuk
meztelenül fájja, markolatig:
emlékezzetek! – jaj
ne mozduljunk, Kedves.
Csendben,
rettenes fegyverben, némán virraszt
kettők körül a palotaőrség:
az Asztal és az Ágy –
s mi
földre rejtvén éhes szemeinket, mikben
szeles csillagos országutak futnak
reszketve járunk
szobáról szobára.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me