ILLYÉS GYULA: VILLÁM VILLAN…

Full text search

ILLYÉS GYULA: VILLÁM VILLAN…
Villám villan, – a szteppén át forgószél fut, égve,
közepében egy sátánfi bokázik és hegedül -
roppan az ég, – esti jámbor hazatérők, boruljatok térdre,
döngő léptekkel egy baljóslatu isten rohan kelet felől.
De ellép könnyedén a táj felett, – gyorsan oszlanak a felhők,
kiugrik az égre s elkezdi víg táncát az esthajnalcsillag.
Lent a falu szélén sárgás fényt és gyenge, el-elakadó dalt
csurgat a friss estbe egy kis kocsma-ablak.
Kocsma előtt lóca. Rajta kilenc pogány
őrangyal ül, mivel, ősi szokás szerint, tisztátalan helyre
nem léphetnek ők be, – várják gazdáikat
s szomorú sorsukat mesélik egymásnak, nekikeseredve.
«Kásával és apró süteménnyel kérlek – hangzik a szomszédból
egy gazda éneke, karjait jajongva az égre emeli -
te hatalmas isten, mulaszd hátfájásom! – fölnyujtja a kását
s aztán leereszti s azután megeszi…
…E törzs vallása az, hogy halála után
az ember egy angyal kiséretében még negyven napig járja
régi lakhelyeit, s mit ott elkövetett: rossz tetteit menti;
jókat pediglen isten angyalának bőven magyarázza.
Igy vonul egy vogul ott a dombon ép egy angyallal vitázva,
mutogatnak egy jól-fedő bokor felé… előtte megállnak,
pirul a jó vogul, vállát vonogatja… de lám, megegyeznek,
egymás tenyerébe csapnak s kéz a kézben hirtelen felszállnak.
Édes illat terjed. Oly nagy a nyugalom, hogy az istállókban
a lovak is hasra feküsznek… kisdedként szuszog a mord bika,
a sötétben anyját keresi egy borju, – felbőg a bús tehén:
percre belenémul egész Szibéria…
*
E tájra vágysz, fiú? megunván Napnyugat
vad berregéseit s füstfellegbe borult
egét: nyugalmadat hiszed, hogy megleled e tájon, mely fölött
most visz egy holt szüzet csónakján ép' a hold…?
E tájra vágyom én, vagy ennél is tovább! mennék oly ég alá
hol zúgó homlokom pihenni tudna és feledné keserű
emlékeit, e zord üres világ bamba törvényeit!, ahol
beszökne szivembe egy kis szabad derü.
Lovam lenne, lovam kantárszárát lovam lágy nyakába vetném
távot Európa üvöltéseitől léptetnék egyedül
az elérhetetlen őshazába; mennék vágyam után bátran
a titkos ősanya felé, kinek képe feledhetetlenül
szivemben él, kinek öle körül mesék meleg hona reszket!
Mennék dudolgatva, nevetgélve halkan, néha meg-megállnék,
visszaintenék még lovamról és aztán tünvén álmosodva
lassan én is egy víg mese-hőssé válnék…

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me