BERCZELI ANZELM KÁROLY: ÖREGEDŐK TÖPRENGÉSE
BERCZELI ANZELM KÁROLY: ÖREGEDŐK TÖPRENGÉSE
Tudod-e, hogy aki elmegy
s édesbusan vallja be, hogy
multjának is megkegyelmez
vé volt a régi jelmez,
övé, kire nyugalom vár?
s édesbusan vallja be, hogy
multjának is megkegyelmez
vé volt a régi jelmez,
övé, kire nyugalom vár?
Lehet, lehet, nem tudom már!
Tudod-e, hogy ki virrasztott
valamikor ágyad felett,
puha szivvel, csakhogy aludj,
tudod-e ki melengetett
s ki jár hozzád ma is holtan?
valamikor ágyad felett,
puha szivvel, csakhogy aludj,
tudod-e ki melengetett
s ki jár hozzád ma is holtan?
Nem emlékszem, nem én voltam!
Tudod-e, hogy te is voltál
szegény, aki rögöt rágott
s kigyujtotta feneketlen
szüz lelkét az ifjuságot
s fölbuzdult e merész tetten?
szegény, aki rögöt rágott
s kigyujtotta feneketlen
szüz lelkét az ifjuságot
s fölbuzdult e merész tetten?
Nem, nem, ilyen nem lehettem!
Tudod-e, hogy gyötrődtél s a
világ előtt táncra kelve
te voltál a nyomorultak
siró-rivó fejedelme,
aki hitt a győzelemben?
világ előtt táncra kelve
te voltál a nyomorultak
siró-rivó fejedelme,
aki hitt a győzelemben?
Soha, soha, lehetetlen!
Tudod-e, hogy te is voltál
kamasz, aki imát mondott
s szerelemre sóvárogva
összedalolt sok bolondot,
mert ugy üzte, hivta két szem?
kamasz, aki imát mondott
s szerelemre sóvárogva
összedalolt sok bolondot,
mert ugy üzte, hivta két szem?
Nem emlékszem, nem emlékszem!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
