SÁRKÖZI GYÖRGY: NEVETNI LÁTSZ…
Szélben reszkető csengőket küldtem magam helyett.
Hallod sebes beszédem: pedig hozzád már nincs szavam,
Kerge kereplők másolják igazi hangomat.
Konok igazságom hazugság, megértésem közöny,
Aki jár-kel, évődik, s még csókol, s még szeret,
Csupán varázslat: ha meglököd, összeomlik.
Mint pókháló egy sarokban, ahová senkise néz.
Ott lengek majd fölötted, mikor más keze nyúl derekadhoz,
Ott lengek feketén, mikor más előtt fekszel mezitlen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me