Babits Mihály: Holt próféta a hegyen
Babits Mihály: Holt próféta a hegyen
Nyájas magasságban csüng a dombtetőn a ház,
de én mordan ülök benne, mint Jerémiás.
de én mordan ülök benne, mint Jerémiás.
Hozza postámat a posta. Ujság és levél
mintha mind olyanról szólna aki rég nem él.
mintha mind olyanról szólna aki rég nem él.
Hol a sok netán és hátha? Meghalt a jelen,
s ami hir fülembe ér, mind csak történelem.
s ami hir fülembe ér, mind csak történelem.
Elsülyedt a világ és nem maradt élve más:
dombon ül s fejet csóvál a mord Jerémiás.
dombon ül s fejet csóvál a mord Jerémiás.
Eltüntek és elsülyedtek, s talán igy a jobb:
mig itt voltak, kinzóbb volt hogy egyedül vagyok.
mig itt voltak, kinzóbb volt hogy egyedül vagyok.
Hozza postámat a posta: mennyi hir, divat!
Engem nem visznek magukkal, föl nem oldanak.
Engem nem visznek magukkal, föl nem oldanak.
Mindegy! a világ sülyed vagy én lettem halott:
akként élek mint akik már Változatlanok.
akként élek mint akik már Változatlanok.
S mordan nézem hogy köröttem a vak élet hal,
mint egy holt próféta kit már senki úgyse hall.
mint egy holt próféta kit már senki úgyse hall.
Mint a nyiltszemü halottak kiket régidőn
barbár törzsük künnhagyott a nyájas dombtetőn.
barbár törzsük künnhagyott a nyájas dombtetőn.
Hozza postámat a posta: mennyi rossz madár!
Be jó hogy csőrük csapása egy cseppet se fáj!
Be jó hogy csőrük csapása egy cseppet se fáj!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
