Bányai Kornél: Tanyák
forgó sikon: Alföld tanyái,
pirosan tükrözik a zuhanó Napot, messze
gőzéből bukkanva mint tengeren halászó
hajók vitorlái.
fojtott sírással nézem őket
s mikben örök horgonyt vetettek:
a szintjátszó kalásszal s tengerivel
hullámzó mezőket.
tanyák sötét gondú világa –
mely önmagát emésztve mozdulatlan
sorvad a Kárpátok örvös
kőgátjába zárva.
virágként ellobban és távol
mint vízbefúlók elhaló kiáltása rémlik
pár gyönge fény a homályba süllyedő
tanyák ablakából.
elzúg az éj s a szörnyű mélyben
holtan úszó tanyák fölött egyetlen
díszként csak a csorba Hold dereng
túlvilági fénnyel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me