Gellért Oszkár: Szeszély

Full text search

Gellért Oszkár: Szeszély
A szeszélyt énekelem, kedves, mely összesodort veled.
Mit tudja a mag, ha burka pattan,
Hogy merre repíti a szél.
Meddő a közöny és termékeny, áldott a szeszély.
Most minden bizonyos és minden mozdulatlan.
Fölöttem a siket ég s a vak talaj alattam.
De fentről is, lentről is leskel a veszély:
Mert hasadhat a kárpit és rendülhet a mély
S egyszer meginoghat ittbenn a szobaszeglet
S lefuthat egy üstökös: a mennyei esély.
Merev a nyugalom és világokat mozgat a szeszély.
Kis sóhajok emelik-ejtik a kebled
S kint dagad és hullámzik a holdfényes éj.
Most egy hajfürtöd leomlik. Hogy szeretsz, szeszély.
Most megrebben a pillád. Szeszély, hogy szeretlek.
Most lobban a kályhaláng s a multról beszél:
Hogy egymásnak születtünk ketten: szeszély.
Hogy fiakat nemzettem neked: szeszély.
S hogy költő lehettem itt: szeszély.
És szeszély az utód és szeszély az előd,
S szeszély, hogy a hold évmilliók előtt
Kiszakad a földből. Mert örök a Szeszély -
S káprázat a Rend. S a Törvény mulandó.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me