NADÁNYI ZOLTÁN: SOKAT HAZUDTÁL
A csillagok, kicsik, nagyok,
azok se voltak csillagok.
A hazugságaid ragyogtak.
nyelveltek a lombok között,
a hazugság esküdözött
a tücskök cérnaszál-szavában.
kigyúltak a fejed felett,
egyszerre minden tele lett
hazugsággal. És én is, én is.
Belőlem is, te jól tudod,
a hazugságod hazudott.
Már nem lehetett nem hazudni.
ha van olyan a földgolyón.
Beugrani vígan, mohón,
lebukni és kikelni tisztán.
nem takarózni semmivel,
bárányfelhőkbe nézni fel.
És nem hazudni, nem hazudni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me