DEVECSERI GÁBOR: HÉTKÖZNAPOK TEMETÉSE • (Erdő, erdő…)
(Erdő, erdő…)
három napja, három éje arra futok hazátlan.
Régi ének fülemben,
vándorbot a kezemben,
megvédhet-e, megölhet-e, megválthat-e szerelmem?
nem élhetek megkötözve, mozdulatlan varázsban.
Soha el nem fáradok,
magam elől szaladok,
kit lassudan őrölgetnek az egyforma hónapok.
közelebb van a városnál, bárha ebben élek is.
Észnélküli harcokban,
erdőn szállok szárnyatlan.
Közepében, közepében két rozmaring bokor van.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me