I. Szemlér Ferenc: Mint a sötét rab

Reggeltől estig kenyeret keresek,
szemem és kezem mindennap eresebb,
esténként egyre lejjebb hajlik a hát
s sziszegve érzem nőni a reumát.

Ez nem öregség, ez csak a buta gond,
rossz idegesség érzése, a bolond
világ korbácsa, ami sújt s sziszegő
ütése nyomán vérzik a levegő.

Mint a sötét rab, akiben elapadt
minden erő már, vonszolom magamat,
hétfőtől keddig, szerdától szombatig
s fogy a láz, fogy a vér, fogy a test, fogy a hit.

Amikor kezdtem, a világ ragyogott,
most hogy öregszem, ijedek s vakulok,
egy napról másra fogy a fény!… csupa seb
szájam motyogja… kevesebb… kevesebb.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me