DEVECSERI GÁBOR: BARÁTOMHOZ
az utak végét összevarrja.
Hát mondtam én, hogy arra tartok?
Akár vissza sem fordulok.
térdemre fektetem a könyvem,
a virágos, vagy puszta tájat
nézegetem és olvasok.
dalosmadár? Csak szállj nyugodtan.
Ének volt itt, de nem hiányzik,
üres kalitka, rácsodon
fülemet éppenugy betölti,
mert kellemetlen s kellemes közt
a különbséget nem tudom.
Hátra? Csak nézd a teknösbékát:
a boldogságot nem kutatja,
lelkén féreg lukat nem ás.
vonulnak a felhők, mögötte
hullámzik a viz és ebédje
vándorol benne semmi más.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me