KARINTHY GÁBOR: EGY LÁNG
Egyhangu sodruktól szilárd-magad
nem hagyod, ugy-e megdönteni? - Hadd,
hadd az unalmas felhőket is, álmos
pilláikkal csak hunyorogni tudnak
és egyre csak cammognak a virágos
mezők fölött, hosszán az égi utnak.
s mind a kiszáradt, sárga füveket,
egy lobogó láng integet neked,
egy lobogó láng nagymessze virágzik:
mint furcsa szirmok, százfele száz nyelve
szétterül és közepe felsugárzik
szivó szárként az ég felé meredve!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me