HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, amikor törvénytervezet készül, és akkor is, amikor az törvénnyé válik, helyesen járunk el, ha időről időre visszatérünk a törvény céljára és arra, hogy törvénnyé válva az hogy valósul meg a mindennapi gyakorlatban.
Az önkormányzati törvénytervezetből alapvető fontosságú törvényünk lesz. Ezért különös gonddal és gondossággal, körültekintéssel kell eljárniuk mindazoknak, akik készítik, akik törvénnyé válását ajánlják, s azoknak is, akik azt részben vagy egészében vitatják. Nem kell hangsúlyoznom a feladat jelentőségét, de szeretném hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy mennyire fontos az együttműködés. Amióta ez a Parlament működik, talán még egyszer sem volt ilyen fontos, hogy a presztizsérdekeket és egyéb érdekeket háttérbe szorítva a feladatra koncentráljunk.
Munkánkkal remélhetőleg több nemzedék számára rakjuk le a demokrácia alapjait. Ezek a nemzedékek ezt az alapot nem aszerint fogják minősíteni, hogy melyik pártok építették, hanem aszerint, hogy arra milyen épület emelhető.
Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban az önkormányzatok gazdálkodásával, azon belül is részletesebben az önkormányzati juttatások elosztási szabályaival szeretnék foglalkozni, mégpedig a bevezető mondatomban említett módon. A tervezet ide vonatkozó céljának megfogalmazásához a Kormány programjából szeretnék idézni, a gyakorlati megvalósítás minősítésére pedig a választói körzetem gyakorlati példáját szeretném felhasználni.
A Kormány programja szerint a demokrácia korszerű megméretése a kisebbségek, a kis közösségek szabadságával történik. Azt hiszem, nem mond ellent a Kormány szellemének, ha a gazdasági vonatkozásban is így fogalmazok. A gazdasági felemelkedés, a gazdasági rendszerváltás, a gazdasági fordulat megméretése, korszerű megméretése a kisebbségek, a kis közösségek, a gazdaságilag elmaradott területek gazdasági felemelkedésével történik.
A terület, amelynek gyakorlatában szeretném a megvalósítást minősíteni, gazdaságilag elmaradott, hátrányos helyzetű térség, Borsod megyében található, Edelény kisváros, és mintegy ötvenhat település. Nem akarom itt és most elemezni, hogy a szocialista rendszer hibás politikája, a tervgazdálkodás, a tanácstörvény és más tényezők hatására hogyan és miért vált ez a térség is áldozattá. Csupán arra szeretném a tisztelt Képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy vannak ma falvak az országban, ahol a legfiatalabb ember is elmúlt hatvan éves; ahol a legnagyobb négylábú állat a kutya; ahol kisgyermekek utaznak nap mint nap iskolába azért, mert néhány millió forint miatt nem tudnak befejezni egy kis iskolát; ahol az iskolai tornaterem álom; és ötezer fős nagyközség, ahol nincs filmszínház.
Nem szánalmat akarok körzetem számára, eleve készülve könyöradományok vagy támogatások kijárására. Azt szeretném, ha olyan törvény készülne – és a korábbi felszólalásokból megítélve azt hiszem, ebben mind a két oldalon többen így gondolkozunk –, amelyik igazságos elosztást, egyenlő költségvetési bánásmódot biztosít területtől függetlenül a településeknek és állampolgároknak, attól függetlenül, hogy azok faluban, városban vagy akár a fővárosban élnek-e.
A költségvetési igazságtétel és az igazságos elosztás nem szociális, nem csak szociális és nem csak politikai kérdés, hanem nagyon fontos gazdasági kérdés is. Országunk újjáépítése során azt hiszem, nem nélkülözhetünk egyetlen területet sem és egyetlen állampolgárt sem, éljen az az ország bármelyik területén.
Tisztelt Képviselőtársim! Ahogy szerettem volna gyakorlati képet felvázolni, bemutatni egy elmaradott térséget: ebben nem voltam egyedül, ezt legalább így – vagy szerintem meggyőzőbben – többen már megtették előttem; nem olyan régen Remport Katalin is. Ami azonban különbözik, az az, hogy ő feltételezte, és óvott a veszélyektől – érződött az ő hangjából is, s egy-egy másként sikerült megjegyzéséből is kiérződött –, hogy vajon segít-e ez a törvénytervezet ezeken az óriási feszültségeken, feloldja-e ezeket.
Én a kormánytervezetet – az itt felsorolt kritériumok alapján minősítve – . nagyon sajnálom, de arra a következtetésre és megállapításra jutottam, hogy nem alkalmas a korábban elkövetett költségvetési igazságtalanságok felszámolására, az elmaradt térségek rehabilitására; nem alkalmas arra, hogy a későbbiekben igazságos költségvetési elosztást biztosítson.
Nem bízom a tervezet alkalmasságában azért, mert még a normatív jellegű elosztásnál is megenged olyan meghatározatlan tartalmú egyéb mutatókategóriákat, amelyek bizonytalanná teszik a költségvetési elosztást.
Nem bízom az alkalmasságában, mert törvénynyé válva fenntartja a kijárás rendszerét, hiszen céltámogatásokhoz a rászoruló térségek is csak igényléssel, azaz kijárással juthatnak.
Nem bízom benne, mert olyan homályos és szubjektív fogalmakat tartalmaz, mint "önhibáján kívül hátrányos helyzetű település".
Összegezve kifogásaimat: ez a tervezet törvénnyé válva úgy a képviselők, mint az elöljárók "kijárásának" szükségszerűségét fenntartja.
Tiltakoznunk kell ellene, képviselőknek, szerintem azért is, mert a választási kampány során erre nem tettünk ígéretet, ezt nem vállaltuk, hogy külön jogokat fogunk kijárni választókörzeteinknek; s egyébként is a kijárási rendszer legkisebb elemének megőrzése is a többpárti demokráciában elképzelhetetlen.
Elképzelhetetlen, mert a költségvetési elosztás során óhatatlanul felmerülne a gyanúja annak, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők által védett, óvott, patronált terület nem egyformán jut költségvetési javakhoz.
Nagyon kérem mindezek után képviselőtársaimat: a részletes vita során, amikor én is még részletesebben kifejtem az itt elmondott tételeimet, aszerint mérlegeljék a javaslatokat, amikor egymással szembeállítják őket, hogy azok hogyan segítik hozzá településeinket az igazságos, arányos fejlődéshez, s ne aszerint döntsenek, hogy a javaslat melyik oldalról érkezett. Köszönöm a figyelmüket. (Taps balról.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
