HORVÁTH BÉLA (MDF)
HORVÁTH BÉLA (MDF)
HORVÁTH BÉLA (MDF) Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint Budapest XII. kerületének a képviselője, a Kormány által előterjesztett törvénytervezet fővárost érintő részéről kívánok hozzászólni az általános vitában.
Az eddig felszólalók közül csak egy ellenzéki és egy kormánypárti képviselő szólt erről a témáról. A kormányjavaslatban a főváros önkormányzati rendszere speciális szabályozást kap, hiszen országunkban az egyetlen tulajdonképpeni nagyváros Budapest, a maga több mint kétmilliós lakosságával.
A főváros helyhatósági önkormányzata a Kormány előterjesztése szerint kétszintű. A múlt héten felszólaló Tirts Tamás FIDESZ-es képviselő elfogadta ezt a kétszintű önkormányzatot, mint mondta: a városi koncepció elfogadható a FIDESZ számára.
Az önkormányzati funkciók jog- és felelősségkörei a két szint között úgy oszlanak meg, hogy megvalósul egyrészt a város-igazgatás, másrészt pedig a lakosság alapfokú ellátásának és képviseletének a helyi szintű önkormányzatokhoz való telepítése, vagyis minél közelebb az állampolgárokhoz. Ez az új önkormányzat védettséget biztosít, ez a megteremtendő új emberi világ a biztonság érzetét nyújtja. Az ember ott van és így részt vehet az eseményekben. Mindehhez fővárosunknak önkormányzatra és önálló közjogi státusszal rendelkező kerületekre van szüksége. A most beterjesztett kétszintű önkormányzati rendszer a mai tanácsrendszertől – szerintünk, kormánypárti képviselők szerint – alapvetően különbözik. Egyrészt újszerűen értelmezi az önkormányzatot, hiszen nem lehet addig önkormányzatról beszélni, míg a polgárok nem tömörülnek egy csoportba, nem ülnek együtt, szinte egy testként, vagyis látni kell az embereket. Ahogy az elmúlt négy évtized során a tanácsi vezetők sorra hozták úgy döntéseiket, anélkül, hogy ismerték, látták volna az ott élő polgárokat. Az új önkormányzat úgy fog működni, mint a petróleumlámpa kanóca. Magába szívja az ott élők gondjait, bajait és az önkormányzati vezetés erkölcsi tisztasággal világít, utat mutat, mint a kanóc lángja.
Akkor létrejön a közösség belső szellemi és erkölcsi egyensúlya, amire olyan nagy szüksége lesz a jövőben mindenkinek.
Másrészt a mai tanácsi rendszertől különbözni fog abban is, hogy a fővároson belül a szerepkörök elhatárolása megváltozik. Nagyon helyeslem a törvénytervezetben, hogy a kerület a jövőben olyan önkormányzati egység lesz, amelynek alapvető feladat- és hatásköri minimumait törvény állapítja meg, s azt a főváros nem vonhatja el.
Kérdezem ezek után a múlt héten felszólalt ellenzéki képviselőket: beszélhetünk itt centralizációról? Úgy érzem, nem.
Tisztelt Ház! A háború előtt fővárosi kerületi önkormányzat az 1930. évi XVIII. törvénycikk és az 1934. évi XII. törvénycikk alapján e javaslathoz hasonlóan épült fel. Az önkormányzat ezen alapegységeire a főváros méretei miatt feltétlenül szükség van, hiszen a fővárosban 2 millió 114 ezer ember él, a főváros területe 53 ezer hektár.
A Kormány által beterjesztett törvénytervezet szerint a fővárosi kerületi önkormányzati rendszer elsősorban az alapellátásért felelős: oktatási, szociális, egészségügyi és egyéb alapellátásért.
A múlt héten dr. Szabó Erika SZDSZ-es képviselő azt mondta, hogy ez az egyenlet a leendő önkormányzatok számára nem megoldható. Én úgy vélem, bízni kell az ott lakó polgárokban, felnőttként kell kezelni az ország lakosságát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót szeretnék szólni a törvényjavaslatnak a fővárosi kerületi önkormányzat működésére vonatkozó részeiről. A kerületi képviselőtestületek megalakítását elsősorban az elkülönült érdekeltségű területekhez kell kötni, oda, ahol a lakosság is igényli az önálló közjogi fórumot – hiszen a legtöbb tömörülés az együttlét öröméért jön létre: elvegyülni az emberek közé, embereket látni, hallanai, érezni. Ez már Babilonban és Athénban is megvolt – ma pedig mindnyájan érezzük ezt az érzést.
Kérdezem az elmúlt héten az ellenzék oldalán felszólalt képviselőket: beszélhetünk itt centralizációról? Csorbát szenved a szabadság? Ugye nem? (Közbeszólások a bal oldalról: Nem!)
Az előbb említett közjogifórum-csírákra kerületemben számos példa akad. Valószínű, hogy egyes budapesti körzetekben a mai kerületnél kisebb vagy nagyobb önkormányzati egységek képződnek. A kisebbekre példa lehet a külső kerületek történelmi városrésze, a nagyobbakra az új lakótelepek.
Tisztelt Ház! A múlt héten dr. Kovács Pál MSZMP-s képviselő . (Közbeszólások jobbról és balról is: MSZP-s!) .bocsánat, elnézést kérek: MSZP-s – a következőket mondta: "A Kormány által előterjesztett törvénytervezet legsúlyosabb koncepcionális hibája a szabadság hiánya. Nem látható a kívánatos tendencia." Akkor most idézek egy másik ellenzéki véleményt, egy most megkapott írásos FIDESZ-es véleményt, a 200-as módosító indítványt – szó szerint: "A törvényjavaslat 1.§-ának (1) és (3) bekezdése, valamint a 8. § (1) bekezdése széles körű önállóságot biztosít az önkormányzatok számára a helyi közügyek szabályozásában és ellátásában."
Talán a tisztelt képviselők is hallják a nem csekély ellentmondást ebben a két ellenzéki véleményben. Én az MSZP-s képviselővel szemben azt mondom, a törvényjavaslat – példamutatóan – abból az alapelvből indul ki, hogy az önkormányzati alapszintet közelíteni kell a lakossághoz. Éppen ezért számol a kerületeken belül kisebb egységekre, erre utal az 57. §. Ilyen egységeknek nem kell egybeesni az önkormányzati egységgel. A területbeosztás felülvizsgálatának eredményeképpen valószínűleg a maitól eltérő kerületi önkormányzati egységek alakulnak ki, mint például településföldrajzi elnevezéssel Gazdagrét, Káposztásmegyer; vagy Óbudán a Hetvenezres lakótelep, vagy XII. kerületi példát említve: Zugliget, Svábhegy.
Tisztelt Ház! A most elmondottakhoz egy dologra nagyon nagy szükség van, s ebben itt mindannyian egyetértünk. Ez nem más, mint – Montecuccoli szavaival élve –: a pénz, pénz és a pénz – vagyis az önálló gazdálkodás feltételeit mindkét önkormányzati szinten meg kell teremtenünk. Ahogy a törvényjavaslat mondja: nagy figyelmet kell szentelni e két szint vagyonának elhatárolására. Tulajdonképpen részben egyet is értek Ungár Klárának az átadott 200-as számú módosító javaslatával, amelyben sok figyelemre méltó észrevétel van. Az alapfokú szolgáltatások ellátására a helyi önkormányzatnak nyújtott központi hozzájárulások a kerületeket illetik meg. Itt természetesen a kerületek fővárosi véleményezés nélkül igényelhetik a központi fejlesztési céltámogatást.
Utoljára kérdezem: beszélhetünk itt centralizációról? (Gúnyos közbeszólások a bal oldalról: Nem!)
A fővárosnak tehát csak szűk újraelosztási jogköre marad. A főváros önkormányzataira a törvényjavaslat általános szabályai vonatkoznak. Ezek elfogadása után kerülhet sor külön fővárosi szabályrendelet megalkotására.
A beterjesztett fővárosi önkormányzati rendszer működik Bécsben, Stockholmban, Brüsszelben és Frankfurtban. Hallottuk délelőtt Juhász Pál képviselőtársunk felszólalását, amit a nyugati példákra vonatkoztatott. Én ezzel szemben azt mondom: úgy gondolom, hogy e polgári demokráciában lévő nagyvárosokban nem illeti senki ezen önkormányzati megoldást szabadságmentesnek. Mindegy. Ahogy a magyar szólásmondás tartja – csak a második felét idézem – ". a karaván halad." A nemzetközi példáknál azonban fontosabb a már említett magyar történelmi folyamatosság, illetve annak továbbfejlesztett változata, amit ezen törvényjavaslat tartalmaz.
Végezetül Eötvös Józseftől szeretnék egy idézetet felolvasni. (Zaj.) Azt mondja: "Törvényhozó test, a nemzet polgáraiból állván, csak olyan törvényeket alkothat, melyeket az idő, s a nép szelleme kíván." Ezért javaslom e törvénytervezet elfogadását. Köszönöm. (Taps a jobb oldalról és középről.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
