KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az imént Salamon képviselőtársunk annak a véleményének adott kifejezést, hogy az ellenzék úgy tűnik, mintha obstruálni akarná a törvénytervezetet. Én hadd szögezzem le gyorsan, hogy a Szocialista Pártnak esze ágáben sincs ilyen, és hadd hívjam fel tisztelt figyelmüket arra, hogy a kormányzó pártok soraiból elhangzott felszólalások sokkal nagyobb számúak, sokkal hosszasabbak a saját törvénytervezetük mellett, mint az ellenzék soraiból elhangzottak. (Taps a bal oldalon.)
Az önkormányzati törvénytervezet eddigi vitája során teljesen egyértelművé vált, hogy itt a Parlamentben valamennyi párt, kormányzó pártok, ellenzéki pártok egyaránt egyetértenek abban, hogy az önkormányzati törvény megalkotására szükség van a rendszerváltás végrehajtásához. Méghozzá egy olyan törvényre, amely alkalmas erre a rendszerváltásra. Ehhez az szükséges, hogy néhány alapvető kérdésben ez a törvénytervezet teljesen egyértelmű legyen.
Engedjék meg, hogy felszólalásomban néhány ilyen alapkérdést említsek meg!
Először is: fontos, hogy a fogalmi rendszer világos legyen. Sajnos, az előterjesztett törvényjavaslat több kívánnivalót hagy maga után, ezen a téren már Áder János képviselőtársunk is említette ezt a problémát. Például a preambulumban, a bevezetőben megfogalmazásra került helyi érdekű közügy elég bizonytalan fogalom, ezen bárki bármit érthet.
Hasonlóan nem kellően tisztázott fogalom a közhatalom demokraikus decentralizációja sem, amelyben a törvényjavaslatban található vármegyerendszer zavaró körülményként lép be. Ez a nem kellően tisztázott fogalmirendszer-probléma kicsit megtalálható a későbbiek során az indoklás minden igyekezete ellenére is.
A második alapkérdés az, hogyha testületek és egyéni vezetők tevékenységét kívánjuk szabályozni, akkor alapvető követelmény az, hogy feladataik világosan és egyértelműen elhatároltak legyenek. A javaslat hellyel-közzel eleget tesz ennek a követelménynek, azonban lényeges kifogásom a javaslattal szemben az, hogy hiányzik belőle a hatáskörökben meghatározott feladatokkal adekvát jogi felelősség szabályozásának a kérdése.
Tisztelt Ház! Vezető testületek, vezető személyek feladatait, hatáskörét tartalmazza a törvényjavaslat, azonban nem oldja meg a testületi felelősség és a személyi vezetők felelősségi kérdéseit sem. A vezetők, azok különleges vezetői feladatot látnak el, ezek a feladatok tartalmukban, végrehajtási feltételeikben jelentősen eltérnek a nem vezetői feladatoktól. A vezetői tevékenységre, mivel rendkívüli horderejű tevékenységről van szó, ezért szükséges lenne külön vezetői felelősség kidolgozása.
Az önkormányzatok és vezetőik gazdálkodásuk során óhatatlanul kockázatot vállalnak. Hiszen ez minden vezetői tevékenységgel szükségszerűen együtt jár. Kérdésem: mennyiben várható el részükről a kockázatvállalás, ha nem tudható, hogy a balul sikerült kockázatvállalás esetén mikor és miben lesz megállapítható a felelősségük. A felelősségnek ez esetbeni szabályozatlansága kalkulálhatatlanná teszi a vezetői döntések meghozatala során önmagát a felelősséget. Ez arra ösztönöz, hogy a vezetők és vezető testületek, ha nem akarnak a felelősség szenvedő alanyaivá válni, lehetőleg kerüljék el a kockázattal terhes döntések meghozatalát. Ebben az esetben viszont az a probléma, hogy kockázat nélkül vezetési színvonalról nem lehet szó. E vezetési felelősség szabályzatlansága jól ismert a régi pártállam idejéből is, amikor e szabályozatlanság következtében éppen azt vontak felelősségre, akit akartak, vagy aki esetleg nem épített ki megfelelő kapcsolatot a feletteseivel.
Egy demokratikus jogállamban ez a jogi szabályozás nem ijesztgetésre, hanem a biztonságos döntések meghozatalára szolgál.
A harmadik alapkérdés az, hogy a törvényjavaslat szellemében az önkormányzatok gazdálkodási tevékenységet folytatnak, amely azonban az ország tulajdoni rendszerének tisztázása nélkül elképzelhetetlen. A tulajdon reprivatizációjának, tartalmának és rendszerének, a rendszerváltás céljainak megfelelő törvénybe foglalása nélkül mindenki, aki így megszavazza ezt a törvényjavaslatot, csak üres, bianko törvényt alkot a későbbi jogalkotás számára.
Negyedszer: minden törvényalkotással szemben alapvető követelmény, hogy annak a rendszere áttekinthető legyen. Csak elrettentő példaként hadd említsem tisztelt képviselőtársaimnak a Munka Törvénykönyvét, amelyben oly mérhetetlen mennyiségű végrehajtási jogszabály, és azok módosításainak a tömkelege található, hogy ma Magyarországon nincs az a nem jogász állampolgár, aki abban biztonsággal el tud igazodni. Gyakran jogászok is hosszasan keresnek egy-egy jogszabályt. Félő, hogy a jelen törvényjavaslatnak is hasonló lesz a sorsa, hiszen a javaslat 29. oldalán szereplő megjegyzés elismeri a jogalkotásnak azt a végeláthatatlan sorát, amelynek kidolgozására az önkormányzati törvény elfogadását követően annak gyakorlati használhatóságához szükség lesz.
Kérdezem én – tisztelt Ház – hogyan kerül mindez szeptember 30-ig megalkotásra?
Külön szeretnék foglalkozni az önkormányzatok gazdálkodásának szabályozásával, melyben számtalan részletkérdés is felmerül, természetesen ezek a részletes vitára tartoznak. Egy kérdést szabadjon azért feltennem: az önkormányzati törvénytervezet készítőinek elképzelései szerint hogyan kívánják rendezni az önkormányzatok közigazgatási területén lévő állami tulajdonú, de különböző szervezetek kezelésében lévő ingatlanok, erdők, vizek kérdését. Ennek a problémának a rendezése nemcsak gazdasági, hanem jogi kérdés is, mert az elmúlt évtizedekben a települések lakossága különböző érdekösszefonódások következtében igen sok jogsérelmet volt kénytelen elviselni ezen a téren. Hadd említsem meg csak egyszerű példaként Gödöllő és környéke nagyszámú tavait, amelyek 40 évvel ezelőtt még nagyobbrészt a település lakosságának pihenését, felüdülését szolgálták, de amelyek azóta különböző személyi kapcsolatok, politikai okok következtében kivétel nélkül különféle gazdaságok, horgászegyesületek, újságíró szövetség és egyéb szervezetek kizárólagos kezelésébe és használatába kerültek. A bekerített állami tulajdonú tavaknál, erdőknél nemcsak a tulajdonos váltására van szükség, hanem a köz valódi tulajdonosi jogának visszaállítására az önkormányzat keretén belül, de most már drótkerítések nélkül.
Kérdések merülnek fel a gazdálkodásban az állami és helyi feladatok arányában és finanszírozásában. Túl nagyvonalúan kezeli a törvény az olyan kérdéseket, mint például azt, hogy az állam kinek, milyen feltételek mellett, és milyen mértékű támogatást hajlandó nyújtani. Nem világos, hogy a szociális hálóból mekkora részt vállal fel az önkormányzat, mekkorát a megye, mekkorát a központi államhatalom és egyéb intézményei, és mennyi marad az állampolgárra.
Tömören megfogalmazva, ebből a törvénytervezetből számomra nem derül ki, hogy mitől és miből lesz a kormányprogramban is hangsúlyozott szociális piacgazdaság önkormányzati szinten szociális. Pedig az embereket a napról napra romló gazdasági helyzetük és a munkanélküliség fenyegetettsége miatt az önkormányzati törvény kapcsán is ugyancsak érdekli ez a probléma.
Tisztelt Parlament! Az ország településeinek a lakosságát az is nagyon érdekelné, hogy az új önkormányzati törvény elfogadása esetén vajon megteremtődnek-e a települések önálló gazdagodásának a feltételei, megszűnik-e végre a vidéki települések kiszolgáltatottsága, amely már hosszú ideje egyre feszítőbb probléma. Sajnos, ezekre a kérdésekre ez a törvénytervezet nem ad számomra megnyugtató választ.
Tisztelt Képviselőtársak! Végezetül remélem, hogy a helyhatósági szintű rendszerváltás során a törvénytervezetben elég elnagyoltan szereplő, de alapvető jelentőségű vagyonátadó bizottságok munkája nyomán a mai állami vagyon nem felmorzsolódik, hanem az önkormányzatokat szolgáló valódi gazdasági erő lesz.
A törvénytervezet ahhoz, hogy ne csak a rendszerváltást szolgálja, hanem a valódi önkormányzatok kialakulását, a népszuverenitás elvét is, mind tartalmát, mind a más törvényekhez való illeszkedését tekintve – véleményem szerint – érdemi átdolgozásra szorul. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
