RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)

Full text search

RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Elnök Úr! Megijedtem, hogy kimaradok. Elnézést kérek, ha elcsuklik a hangom. Ez nem a meghatottságtól van, hanem a náthától, amelyet kizárólag ezen az oldalon terjesztek, nem megyek át vele a másik oldalra. (Taps az MDF soraiban.)
Fiumét nem kell kormányozni.Nem kell ellenkormányzatot csinálni, mint hallottuk, de azért nem baj, hogy ott van Fiume címere az elnök feje felett. Nem bánom, és azt sem, hogy ezek a királyok nem regnálnak ebben az országban, akiknek a címerei ott láthatók – de a címerek megvannak. Nem akarom epésen hozzátenni, de szerintem a Ház 10%-a tudja azt a hat címert felsorolni, amely ott van; de a lényeg az, hogy megvan, lefestették, újrafestették, ez néhány ecsetvonás, egy kis aranylamella és színes festékek kérdése.
Sokkal nagyobb kárt lehet mással okozni. Papp Sándor azt mondta, hogy volt egy kis hatású beszéde valaha. Nekem is volt egy kis hatású beszédem valamikor, a legelső, a szűzbeszédem, amikor arról beszéltem, hogy előttünk az önkormányzatok problémája, és ez a probléma magával fogja hozni az épített és a természeti dolgok pusztulásának a problémáját, ha nem figyelünk oda.
Ezért arra kérem a tisztelt Házat, hogy erre a kérdésre – mert nagyon halaványan van érintve a törvényjavaslatban – figyeljen oda. Nem vagyok a nagy felolvasók egyike, de most valamit felolvasok. Ez így szól: "Míg más nemzetek múltjuk mindazon ereklyéit, amelyek egykori műveltségük és fényük felől tanúságot tesznek, nagy gonddal megőrzik, megújítják, hű és díszes rajzmunkákban a művelt világban közlik, addig mi – hidegen régi dicsőségünk és annak emlékei iránt – azokat is, amelyeket az elmúlt századok viharai megkíméltek, lelketlenül észre sem vesszük, és legjobb esetben az idő pusztító foga ellen semmit sem téve, zsákmányul engedjük, vagy magunk elveszejtjük, a romokat széthányatjuk, hogy új házaink néhány kővel olcsóbban épüljenek fel. A falfestményeket bemeszeljük, hogy azok vagy vallási nézeteinket ne botránkoztassák meg, vagy tarkább képeknek adjanak helyet. Síremlékeket elpusztítunk stb."
Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése előtt egy évvel, 1847-ben született a Tudományos Akadémia. A helyzet azóta sem változott.
Ez a kis idézet olvasható a 201-es szám alatt beadott módosító indítványom végén mint indoklás; mert úgy érzem, hogy oda kell figyelnünk arra, hogy mi történik, és ha az önkormányzati törvénybe nem kerül be néhány korlátozó passzus e tárgykörben, akkor komoly károk érhetik az országot: a helyi érdekek felülemelkedhetnek az ország önbecsülő, nemzetbecsülő, múltbecsülő értékein.
Azt kérem, hogy ha az én módosító javaslataimat talán túl szerényeknek tartanák, még keményebbeket legyenek szívesek beépíteni; de ezeket legalábbis kérem pártfogásukba venni, különben – úgy érzem – zűr lehet, és később aztán már hiába verjük a mellünket.
A másik téma – amely úgy érzem, hogy belevág abba, amit a választók tőlem elvárnának – a főváros kérdése. Szokás mondani, hogy a fővárosban az ország egyötöde lakik. Azt is tudjuk, hogy a Parlamentben ülő megválasztott budapesti képviselők száma az összeshez képest elenyésző, a Budapesten lakó képviselők száma már mindjárt egy nagyobb szám, és őket viszont érdekli az, hogy hogyan is lesz a fővárossal később.
Azt aztán igazán nem mondhatja senki, hogy a fővárosról szóló VII. fejezetben bőségesen van kifejtve a fővárosra vonatkozó koncepció. Egy mondatot mindenesetre idéznék belőle mint olyant, amilyent nem tudok elfogadni: "A fővárosnak az országban elfoglalt sajátos helyzetére figyelemmel az Országgyűlés által meghatározott fővárosi kerületek önkormányzati szervei." El vagyok bizonytalanodva. Az Országgyűlésnek kell meghatároznia a főváros kerületeit? Nem hiszem. Nem hiszem. Azt hiszem, azzal kell foglalkoznunk, arra kell gondolnunk, hogy a város területén belül megindultak – mindegy, hogy városvédő egyesületeknek vagy polgári köröknek vagy másnak nevezzük – bizonyos önszerveződések.
Ezek az önszerveződések kijelölik azokat a lehetőségeket, ahol az önkormányzatoknak szerveződniük kell. Én magam ez ügyben rögeszmés vagyok, és évek óta ezzel foglalkozom. Nem vagyok lelkes akkor, amikor valaki azt hangsúlyozza, hogy ő már akkor ellenzéki volt, amikor még ki sem találták. De tény, hogy a Hazafias Népfront budapesti bizottságáról páros lábbal rúgtak ki azzal a javaslattal, hogy hadd határozzuk meg végre a fővárosi történelmi városrészek határait. Sikerült elérni, hogy ezzel a főváros foglalkozott, és szeptemberben kijelölt egy bizottságot, amelyet vezettem. Megvannak ezek a határok. Érdekes módon – miközben ezeket a határokat nem publikálta igazán senki – ezeken a területeken megindult az önkormányzat. Például a Hermina-mezői Polgári Kör Zuglóban, alakul a VIII. kerületi Tisztviselő-telepen, a XII. kerületben a Zugligetben és a Kis-Svábhegyen és mindenütt.
Azt hiszem, hogy ez a magja a dolognak. Szerepel az önkormányzati törvényben egy javaslat – hadd mondjam, hogy javaslat, mert ez nem egy elfogadott tervezet – 57. § alatt: "A képviselőtestület a településrész lakóhelyi közösségének kezdeményezésére – kizárólag a településrészt érintő ügyekben – önkormányzati jogokat adhat."
Azt szeretném – és ebben picit bővebb az SZDSZ javaslata –, hogy "adjon". Én is azok közé tartozom, akik sajnálják, hogy a választási része ennek a dolognak külön van tárgyalva. Nem tudom, hogy szükséges-e – valaki majd eldönti – lesokszorosítani annyi példányban, de a budapesti képviselőknek, akit érdekel, szívesen sokszorosítom. Elkészítettük a Budapesti Városvédő Egyesületben a területek pontos határát, és hozzá begyűjtöttük a pontos lakosságszámot. Tehát megvan – hogy ne mondjak hasszámokat – a Pasarét, Rózsadomb, Zugliget, Kőbánya, Ó-hegy, s a legkülönbözőbb ismert és nem ismert területek pontos határa és lakosságszáma, amelynek alapján elindítható lenne egy képviselőtestületi összeállítás. Ugyanis az én koncepcióm – és úgy is tűnik, hogy a városvédő egyesületek és a különböző önkormányzatok ezzel szimpatizálnak, és borzasztóan boldog lennék, ha a tisztelt Ház is szimpatizálna vele –: a főváros építkezését alulról kellene kezdeni. Tehát meg kellene adni a lehetőséget Zuglónak, Virányosnak stb. hogy megalakítsa a saját 3-4 tagú csapatát, amelyik irányítja őt. Ezek a 3-4-8 fős csapatok összeállhatnának egy kerületté, és a kerületek pedig fővárossá.
Ezt az SZDSZ által beadott javaslatnak ez az ugyancsak VII. fejezete megengedi. Ilyen részletességgel nem tárgyalja, megengedi. Azt szeretném elérni, ha Önök nem ellenséges javaslatot látnának ebben, hanem egy olyan dolgot, amire megindult az önszerveződés: igény van rá, amelyet célszerű lenne pártolni és logikusan átgondolni.
Azt hiszem, azok a hozzászólások, amelyek úgy érnek véget: kérem ezt a törvényjavaslatot elfogadni, helytelenül fejeződnek be. Hiszen maguk a kormánypártiak is adnak be módosító javaslatokat. Dr. Réti Miklós például legutóbb arról, hogy a rendőrkapitányságba legyen beleszólása az önkormányzatoknak; és sok ilyen hangzik el, amelyek ezt a javaslatot nem teszik elfogadhatóvá, de lehet, hogy számos okos módosítás, javaslat megrágása után elfogadhatóvá tehetik.
Ebbe az irányba kellene menni, és arra kérem a Házat – mind a jobb oldalt és a bal oldalt egyaránt –; lehetőleg adják meg Budapestnek a lehetőséget, hogy egy önmagában eldönthető választása legyen. S ezen önszerveződő testületek hadd kapjanak egy félévnyi időt arra, hogy a fővárost valóban megszervezzék. Ne olyan törvényt hozzunk, ami meggátolja őket ebben.
Tehát legyen ez a fővárosi törvény ezen kis részletekből felépülő önkormányzatnak egy lehetősége. Másrészt adják meg az épített és a természeti környezet védelmének szigorú vonalait az önkormányzatban, nehogy kár essen.
Végül hadd kapaszkodjak gonoszul egy sajtóhubába (sic) , merthogy az önkormányzati törvény legeslegelső paragrafusában az önkormányzat szó két szóba van írva.
Arra kérem a tisztelt Házat, hogy amikor ezt a törvényjavaslatot megtárgyalva végülis elfogadja – vagy egy másikat, vagy ennek módosítását –, vigyázzon arra; mert nem mindegy hogy önkormányzatok alakulnak ki, vagy valahol valakit önkormányozni fognak. Köszönöm. (Általános taps.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me