MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A Központi Műszaki Fejlesztési Alapra vonatkozó törvényről szóló expozémban két dologról szólnék. Egyrészről a törvény normatív tartalmáról, a törvényjavaslat normatív tartalmáról röviden, másrészről az indokoltságáról.
A normatív tartalma, mondanivalója a törvénynek három dologra terjed ki. Egyrészről kiterjeszti, lehetővé teszi a Központi Műszaki Fejlesztési Alapnak kutatásokra, kutatóintézetekben, felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra való kiterjesztését, ezeknek az alapoknak ilyen célokra való felhasználását, tehát alapkutatásokra, tudományos kutatásokra kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben. Ezt azért mondom, azért kell hangsúlyozni, mert a Központi Műszaki Fejlesztésről szóló törvény alapvetően ezt a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot közvetlen gazdasági célú fejlesztési kutatásokra rendeli. Ilyen értelemben tehát egy kiterjesztésről van szó a törvényjavaslatban tudományos alapkutatásokra is kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben.
Miután ezeknek a kutatásoknak a szervezője, hordozója, a menedzselője az Országos Tudományos Kutatási Alap, az OTKA egyrészről, másrészt a Felsőoktatási Fejlesztési Alap, a törvényjavaslat ezen alapok céljára rendel elkülöníteni, illetve megnyitni meghatározott támogatási összegeket. Ezek a támogatási összegek az OTKA tekintetében – tehát az Országos Tudományos Kutatási Alap javára – 1,8 milliárd forint, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap javára pedig 1 milliárd forint. Ennek az 1991. évi lehetővé tételéről van szó, illetve arról, hogy a törvény rendelje ezt az összeget e területen alkalmazhatónak és felhasználhatónak. Ez a második érdemi, normatív tartalma a törvényjavaslatnak.
A harmadik, s ez az, amire Békesi kolléga utalt, a harmadik lényeges mondanivalója, hogy megmaradjon az összhang három törvény között: ez a vállalati nyereségadó-törvény, a külföldi befektetésekről szóló törvény és a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény. Ez a három törvény ugyanis rendelkezik kedvezményekről, az előbbi kettő adókedvezményekről, olyan gazdálkodó alanyokra, társaságokra vonatkozóan, amelyekben külföldi tőke is van. Tehát a külföldi beruházásokat támogató momentumról, elvről van szó.
A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény a fejlesztési befizetéseket illetően tartalmaz azonos kritériumok mellett azonos nagyságrendű kedvezményeket. Miután az előbb említett törvényjavaslatok, amelyek előterjesztése megtörtént, módosítják az adókedvezményeket, az összhang kedvéért módosítani kell és célszerű a Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényben szereplő kedvezményeket is, hogy azonos kritériumok és azonos nagyságrendű kedvezmények érvényesüljenek a továbbiakban.
A törvényjavaslatnak harmadik lényegi momentuma, mondanivalója ez. Ami most már az indoklását érinti a javaslatnak: mint említettem, az OTKA, az Országos Tudományos Kutatási Alap, illetőleg a Felsőoktatási Fejlesztési Alap az az intézmény, amelynek keretében körülbelül tízezer magyar kutatónak felsőoktatási intézményekben és tudományos kutatóintézményekben a kutatása finanszírozódik, amelynek keretében ezeket a kutatásokat a társadalom, az ország lehetővé teszi. Ennek a tízezer kutatónak a kutatási feltételeiről van szó 1991-ben. Ezek ugyan rendelkeznek a megfelelő intézményekben alapvető ellátással, hogy ilyen banális dolgot mondjak: fizetéssel, helyiséggel és egyéb dologi feltételekkel, de konkrét évi kutatási programjaik számára nem vagy alig rendelkeznek eszközökkel. Évek óta ennek forrása az OTKA, az Országos Tudományos Kutatási Alap, illetőleg a Felsőoktatási Fejlesztési Alap. Innen származnak azok a források, amelyekkel egyáltalán meg tudják valósítani azt a tevékenységet, funkciójukat, amiért mondjuk az adott évben kutatásaikat végzik a tudomány és az ország javára. Mint mondottam, ezeknek az összegeknek a felhasználása, ezeknek a támogatásoknak a felhasználása egyfajta korszerű pályázati rendszer keretében, az OTKA és a Felsőoktatási Fejlesztési Alap pályázati rendszerében történik meg. Ez a pályázati rendszer feladat-orientált kutatásokat, nem egyszerűen további ellátásokat biztosít a megfelelő intézményeknek, tehát a véghasználóknak, személyeknek, kutatócsoportoknak, intézeteknek, hanem konkrét feladatokra biztosít támogatást. A feladatok meghatározása pedig pályázatok alapján, komoly elbírálás alapján fogadtatik el, és így részesülnek a címzettek a támogatásban. Azt lehet mondani, a finanszírozásnak egy európai mintájú módozatáról van szó. Nem pusztán az alapellátás rendelkezésre bocsátása történik, nem egyszerűen az összegek odaadása intézményeknek, hanem feladatorientált pályázati kutatások megvalósításáról, pályázatok alapján való kutatások megvalósításáról van szó.
Ha ezt mi nem biztosítjuk a magyar kutató hálózatnak, amely úgy is ellehetetlenült helyzetben van anyagi eszközeit illetően az elmúlt évek nehézségei folytán, akkor további ellehetetlenülés következik be ezen a területen, végveszélybe kerül a magyar alapkutatások sorsa, helyzete. Azt hiszem, hogy ezt ma különösen nem lehet tenni, amikor az ország rossz gazdasági helyzetéből való kibontakozáshoz egyik erőként vesszük számításba, és egyik erőnek tekintjük a tudományos kutatást, a műszaki fejlesztést, mindazt az eredményt, ami ebben a kutatóhálózatban megszületik.
Nemzeti intézménnyé vált az elmúlt négy évben az Országos Tudományos Kutatási Alap és a Felsőoktatási Fejlesztési Alap. Ennek nem támogatása nyilvánvalóan adott helyzetünkben nem volna indokolható.
A lényeges az még, már az elmúlt évben világossá vált, hogy ezt a támogatási összeget, illetve ezt a támogatási forrást a költségvetés nem tudja biztoítani. Ez volt a múlt évben már a fő gond. Ezért már a múlt évben módosította az Országgyűlés a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényt, és úgy rendelkezett, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alap terhére kell ezeket a forrásokat biztosítani a kutatás számára a kutatóintézetekben és a felsőoktatási intézményekben.
Már a jövő évi költségvetés összeállítása során is világossá vált, hogy adott nehéz helyzetünkben a költségvetésből 1991-ben sem lehet majd ezeket a forrásokat megújítani. Ezért döntött úgy, ebben a helyzetben jutott arra a kényszerű megoldásra, kényszerű javaslatra a Kormány – ezt megelőzően a Tudománypolitikai Bizottság –, hogy azt javasolja e törvény útján, hogy 1991-re – amíg tökéletesebb megoldás nem lehetséges, amíg a jobb anyagi feltételek mellett, tételezzük fel 1992-ben már a költségvetésből lehet biztosítani majd ezeket a forrásokat – ezeket az összegeket a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból biztosítja a törvényhozás az adott területek számára.
Amit még végezetül hozzátennék: ezek a támogatott kutatások – műszaki, természettudományi, társadalomtudományi kutatások – nem rendszeridegenek a Műszaki Fejlesztési Alaphoz képest! Mert a Műszaki Fejlesztési Alapnak is az a rendeltetése, hogy olyan fejlesztési kutatásokat támogasson, amelyek a gazdaság versenyképességét, egyáltalán a gazdaság fejlődését szolgálják. Nem lehet azt mondani, hogy a természettudományos, műszaki-tudományos kutatási célok nem szolgálnák ugyanezt a stratégiát! Sőt, azt mondhatom, bizonyos társadalomtudományi kutatások is szolgálják lényegileg ugyanazokat a célokat, amiket a Központi Műszaki Fejlesztési Alap szolgál! Hogy csak egy-két példát mondjak, a külföldi befektetések egyfajta optimális gazdasági, jogi rendjének szabályozását szolgáló kutatások végül is szolgálják ezt a célt, az ország gazdasági versenyképességének erősödését. Ugyanez vonatkozik például olyan társadalomtudományi kutatásokra is, mint a társasági jogunk alapjainak lerakása, illetve további fejlesztése.
A lényeg az tehát: nem rendszeridegen felhasználási jogcímekről van szó, amikor a törvényjavaslat, amikor a kormányzat azt kéri a költségvetéstől, hogy ebből a forrásból tegye lehetővé 1991-re a kérdéses összegek biztosítását.
Végezetül ami az adókedvezményeket, illetve az említett harmóniát illeti az adókedvezményekkel és a műszaki fejlesztési befizetési kötelezettségekkel kapcsolatosak, ezt a harmóniát ez a három törvény eddig hordozta. Ezt ezután is meg kellene őrizni. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos mértékben ezek a kedvezmények csökkennek. Ez szerepel a VÁNYA-törvény módosítására vonatkozó javaslatban, és ez szerepel a törvényjavaslatban is a központi műszaki fejlesztési befizetési hozzájárulásokat illetően.
Ez azt is jelenti, hogy a befizetések nőnek, legalábbis relatíve; hogy abszolút tömegben nőnek-e, azt nem lehet előre látni. Ami viszont amellett szól, hogy a ténylegesen, közvetlenül gazdasági fejlődést orientáló műszaki-fejlesztési célokra feltehetően megmarad az az összeg, mint eddig, azaz, hogy nő az egész összeg, ami rendelkezésre áll. Tehát azzal együtt, hogy ezt a 2,8 milliárdot javasolja az előterjesztés az említett alapok rendelkezésére bocsátani, nem valószínű, hogy előáll az a helyzet, hogy jeletősen csökken a közvetlen gazdaságfejlesztés-orientált műszaki kutatásokra fordítható összeg.
Összességében ezek azok a megfontolások, amelyek alapján a Kormány kéri a tisztelt Házat, hogy az előterjesztést megvitatni és esetleges módosításokkal majd az általános és részletes vita után, az említett törvényjavaslatokban való állásfoglalással együtt elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
