PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nagyon előnyös helyzetben vagyok Békesi képviselőtársamhoz képest, mert én sem a 2,8, sem a 4 milliárd forint átcsoportosításával semmilyen formában nem tudok egyetérteni. Úgyhogy ezt előre jelzem, hogy nem fogom megszavazni. Miközöttünk már tavaly is vita volt ebben a kérdésben.
A helyzet az, hogy a Mádl miniszter úr által elmondott gondolatok mind igazak. Gondok vannak ugyanúgy a kutatásban, a felsőoktatásban, mint a költségvetés más területén. De ha a gondokat sorolnánk, akkor elmondhatnánk, hogy a műszaki fejlesztésben ugyanilyen jellegűek a problémák, ugyanilyenek a feszültségek, sőt ott tartunk, hogy a műszaki fejlesztésben a finanszírozások hiányában igencsak sok fejlesztő mérnök hagyja el az országot, és keres külföldön magának feladatokat. Ami azt hiszem, legalább annyira csökkenti a nemzeti vagyont, mintha ez a tudomány más területein történne. Ez nem indok. Abban, hogy a költségvetésnek kellene fedeznie az OTKÁ-t és a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot – ha jól értettem miniszter urat – egyetértünk. Ő azt mondotta, hogy "de sajnos, a költségvetésben nincs rá pénz". Hadd mondjam el, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzése, egy körülbelül 4 és fél százalékos, speciális adó. Azért speciális, mert egy viszonylag szűk vállalati kör fizeti, ez egy rájuk kirótt speciális adó. Tehát nem általában költségvetési forrás, hanem az ipar – nem csak az ipar, de mindenekelőtt az ipar – vállalataitól beszedett pénzként működik. Pedig közteherviselésről van szó, amikor a felsőoktatás fejlesztéséről, vagy az OTKÁ-n keresztül a tudomány fejlesztéséről beszélünk. Ezt a közterhet nem lehet – azt hiszem, alkotmányosan sem – ráhárítani a vállalatok egy körére. Akkor inkább csökkenjen le a Központi Műszaki Fejlesztési Alapba történő befizetés, ha nem tudjuk teljes mértékben fölhasználni, ha nem indokolt a teljes begyűjtése, de a költségvetési fedezetét közteherviselésként egyéb forrásokból is, egyenletesen szedjük össze. Az a vállalati kör, amelyik ezt a négy és fél százalékot fizeti, körülbelül ugyanaz a vállalati kör, amely a negyven százalékos vállalkozási nyereségadót fizeti és nem harmincötöt, az, amelyik semmiféle kedvezményben nem részesül – hiszen itt is kimondjuk, hogy a különböző más vállalkozási formák, amelyek nem fizetnek vagy kedvezményezetten fizetnek nyereségadót, KMŰFÁ-t sem kell, hogy befizessenek. Tehát egy vállalati kört jobban, még jobban (és túl-) erhelünk. Azt hiszem, ezt a módszert nem lenne jó általánossá tenni. Nem értek vele egyet, hogy a törvény ebben a szellemben keresztülvitelre kerüljön. Módosító indítványokat kívánok beadni, amelyek ezeket a gondolatokat alapvetően érintik.
Szeretném folytatni még néhány gondolattal. A Műszaki Fejlesztési Alap felhasználásának sok hibája van – magam is ismerem ezeket a hibákat –, de volt néhány stratégiai dokumentuma, amelyek 1990. december 31-ével beszüntetik a működésüket. Január 1-jétől a Műszaki Fejlesztési Alap felhasználásának stratégiái, azt hiszem, nagyon kevesek előtt ismertek a Parlamentben, én személy szerint semmilyen mértékben nem ismerem azokat az elképzeléseket. Anynyit tudok mindössze, hogy ugyanúgy, pályázati alapon, európai színvonalú módszerekkel kívánják fölhasználni az arra illetékes miniszter urak, mint ahogy az OTKÁ-t vagy a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot felhasználnák. Ebben azt hiszem, semmilyen negatív megkülönböztetésnek nem kellene lenni. De hogy milyen struktúrapolitikai célokat szolgál majd a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1991. január 1-je után, az számomra nem belátható.
Szeretném aláhúzni azt, hogy többfajta célt én nem tartanék helyesnek a KMŰFA hasznosításában. Nem jó az, ha kisvállalkozás-fejlesztési alapként bankhitelek pótlására használjuk. Az sem jó, ha exporttámogató pályázatokra használjuk közvetlenül és nem műszaki fejlesztési célokra. Ugyanígy nem jó, ha OTKÁ-ra használjuk, az sem, ha a felsőoktatás vagy a költségvetés lyukainak a betömésére. Azért mondtam ezt a néhány példát, mert ilyen híreim vannak – azért a levegőben valami mozog –, hogy ilyen célokra is szeretnék használni. Ez nem lenne jó.
Még egy dolgot elmondanék, amire szerintem nem volna szabad felhasználni ezt az alapot. A korábbi időszakban a műszaki fejlesztés abban a piaci és politikai környezetben folyt, amelyikben éltünk. Ennek megfelelően nagyon nagy súlyt kapott például a COCOM által tiltott területeken a hazai fejlesztési munkák elvégzése. Azáltal, hogy a COCOM szabályai megváltoztak, azáltal, hogy nyugati kapcsolódásaink lehetőségei lényegesen megnőttek, a műszaki fejlesztésben korábban beindított munkák jelentős része nem fog a piacon érvényesülni. Nem véletlen tehát az, hogy a vállalatok jelentős részénél probléma van az alapokból származó adósságaik visszafizetésével. Én javasolnám a KMŰFA-tulajdonosoknak, hogy vizsgálják meg egyben ezeknek a forrásoknak vagy kintlévőségeknek a leírási lehetőségeit is.
Végül annyit mondanék, hogy a beterjesztett törvényjavaslatból minimálisan az 1., 5. és a 6. §-ok elhagyását javaslom. Ebben az esetben könnyebben megoldható az összhang az összes többi törvénnyel. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
