PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nagyon előnyös helyzetben vagyok Békesi képviselőtársamhoz képest, mert én sem a 2,8, sem a 4 milliárd forint átcsoportosításával semmilyen formában nem tudok egyetérteni. Úgyhogy ezt előre jelzem, hogy nem fogom megszavazni. Miközöttünk már tavaly is vita volt ebben a kérdésben.
A helyzet az, hogy a Mádl miniszter úr által elmondott gondolatok mind igazak. Gondok vannak ugyanúgy a kutatásban, a felsőoktatásban, mint a költségvetés más területén. De ha a gondokat sorolnánk, akkor elmondhatnánk, hogy a műszaki fejlesztésben ugyanilyen jellegűek a problémák, ugyanilyenek a feszültségek, sőt ott tartunk, hogy a műszaki fejlesztésben a finanszírozások hiányában igencsak sok fejlesztő mérnök hagyja el az országot, és keres külföldön magának feladatokat. Ami azt hiszem, legalább annyira csökkenti a nemzeti vagyont, mintha ez a tudomány más területein történne. Ez nem indok. Abban, hogy a költségvetésnek kellene fedeznie az OTKÁ-t és a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot – ha jól értettem miniszter urat – egyetértünk. Ő azt mondotta, hogy "de sajnos, a költségvetésben nincs rá pénz". Hadd mondjam el, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzése, egy körülbelül 4 és fél százalékos, speciális adó. Azért speciális, mert egy viszonylag szűk vállalati kör fizeti, ez egy rájuk kirótt speciális adó. Tehát nem általában költségvetési forrás, hanem az ipar – nem csak az ipar, de mindenekelőtt az ipar – vállalataitól beszedett pénzként működik. Pedig közteherviselésről van szó, amikor a felsőoktatás fejlesztéséről, vagy az OTKÁ-n keresztül a tudomány fejlesztéséről beszélünk. Ezt a közterhet nem lehet – azt hiszem, alkotmányosan sem – ráhárítani a vállalatok egy körére. Akkor inkább csökkenjen le a Központi Műszaki Fejlesztési Alapba történő befizetés, ha nem tudjuk teljes mértékben fölhasználni, ha nem indokolt a teljes begyűjtése, de a költségvetési fedezetét közteherviselésként egyéb forrásokból is, egyenletesen szedjük össze. Az a vállalati kör, amelyik ezt a négy és fél százalékot fizeti, körülbelül ugyanaz a vállalati kör, amely a negyven százalékos vállalkozási nyereségadót fizeti és nem harmincötöt, az, amelyik semmiféle kedvezményben nem részesül – hiszen itt is kimondjuk, hogy a különböző más vállalkozási formák, amelyek nem fizetnek vagy kedvezményezetten fizetnek nyereségadót, KMŰFÁ-t sem kell, hogy befizessenek. Tehát egy vállalati kört jobban, még jobban (és túl-) erhelünk. Azt hiszem, ezt a módszert nem lenne jó általánossá tenni. Nem értek vele egyet, hogy a törvény ebben a szellemben keresztülvitelre kerüljön. Módosító indítványokat kívánok beadni, amelyek ezeket a gondolatokat alapvetően érintik.
Szeretném folytatni még néhány gondolattal. A Műszaki Fejlesztési Alap felhasználásának sok hibája van – magam is ismerem ezeket a hibákat –, de volt néhány stratégiai dokumentuma, amelyek 1990. december 31-ével beszüntetik a működésüket. Január 1-jétől a Műszaki Fejlesztési Alap felhasználásának stratégiái, azt hiszem, nagyon kevesek előtt ismertek a Parlamentben, én személy szerint semmilyen mértékben nem ismerem azokat az elképzeléseket. Anynyit tudok mindössze, hogy ugyanúgy, pályázati alapon, európai színvonalú módszerekkel kívánják fölhasználni az arra illetékes miniszter urak, mint ahogy az OTKÁ-t vagy a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot felhasználnák. Ebben azt hiszem, semmilyen negatív megkülönböztetésnek nem kellene lenni. De hogy milyen struktúrapolitikai célokat szolgál majd a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1991. január 1-je után, az számomra nem belátható.
Szeretném aláhúzni azt, hogy többfajta célt én nem tartanék helyesnek a KMŰFA hasznosításában. Nem jó az, ha kisvállalkozás-fejlesztési alapként bankhitelek pótlására használjuk. Az sem jó, ha exporttámogató pályázatokra használjuk közvetlenül és nem műszaki fejlesztési célokra. Ugyanígy nem jó, ha OTKÁ-ra használjuk, az sem, ha a felsőoktatás vagy a költségvetés lyukainak a betömésére. Azért mondtam ezt a néhány példát, mert ilyen híreim vannak – azért a levegőben valami mozog –, hogy ilyen célokra is szeretnék használni. Ez nem lenne jó.
Még egy dolgot elmondanék, amire szerintem nem volna szabad felhasználni ezt az alapot. A korábbi időszakban a műszaki fejlesztés abban a piaci és politikai környezetben folyt, amelyikben éltünk. Ennek megfelelően nagyon nagy súlyt kapott például a COCOM által tiltott területeken a hazai fejlesztési munkák elvégzése. Azáltal, hogy a COCOM szabályai megváltoztak, azáltal, hogy nyugati kapcsolódásaink lehetőségei lényegesen megnőttek, a műszaki fejlesztésben korábban beindított munkák jelentős része nem fog a piacon érvényesülni. Nem véletlen tehát az, hogy a vállalatok jelentős részénél probléma van az alapokból származó adósságaik visszafizetésével. Én javasolnám a KMŰFA-tulajdonosoknak, hogy vizsgálják meg egyben ezeknek a forrásoknak vagy kintlévőségeknek a leírási lehetőségeit is.
Végül annyit mondanék, hogy a beterjesztett törvényjavaslatból minimálisan az 1., 5. és a 6. §-ok elhagyását javaslom. Ebben az esetben könnyebben megoldható az összhang az összes többi törvénnyel. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)