HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:

Full text search

HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány a módosító javaslatok közül többel egyetért – ezekre részletesen ki fogok térni a részletes vitát követő szavazás során. Szeretném azonban megindokolni, melyek azok a pontok, amelyeknél a módosító javaslatokkal, mint a jogszabály logikáját támadókkal, nem tudunk egyetérteni.
Azt hiszem, hogy az egyik legsarkalatosabb kérdésként merülhet fel a későbbiek során is – az eddig előadottakból ki is derült – az az előterjesztés, hogy a hivatalvezető kinezevéséhez a belügyminiszter hozzájárulása szükséges. A kormány álláspontja mindenki által közismert. Mik ennek az indokai? Egy humánpolitikai logikát szerettünk volna végigvinni, nevezetesen azt, hogy a főosztályvezetőt a minisztériumi szervezetben is és mindenhol a miniszter nevezi ki. A hivatalvezető osztályvezetői besorolású. Persze ez egy formális dolog csak, de tartalmi kérdés. Célszerűnek azt tartjuk, hogyha a köztársasági elnök működéséhez kötött köztársasági megbízott mellett a szakszerűséget és a kontinuitást, magyarul a folyamatosságot szolgáló hivatalvezető nincs hozzákötve sem érzelmileg, sem jogszabály útján csak és kizárólag a köztársasági megbízotthoz.
Úgy gondoljuk, hogy a köztársasági megbízott, ha kizárólag és egyértelműen, a jogszabály által meghatározottan is kontroll nélkül kapna lehetőséget a hivatalvezető személyének a kiválasztásához, akkor előfordulhatna az a helyzet – ami elő is fog nagy valószínűséggel fordulni –, hogy olyan, a személyéhez közel álló és nem a szakmai szempontokat figyelembe véve, személyéhez közel álló embert nevez ki, akinek a személyében nem biztosított a hivatal szakszerű vezetése – és itt a szakszerűség az egyértelmű felvetésünk –, és a kérdés: nem biztosított a hivatal szakszerű vezetése, és az ő személyében ebben az esetben nincs garancia arra, hogy a hivatal folyamatos működtetése biztosítva lenne. Úgy érzem, hogy nagyobb garancia az, hogyha a közszolgálati védőernyőt is ráborítjuk a hivatalvezetőre, amit szeretnénk feltétlenül, erre a beterjesztett törvényjavaslat – a közigazgatási dolgozókra vonatkozó törvényjavaslat – már jelzést ad egyrészt, másrészt pedig a belügyminiszterhez oly módon kötnénk a hivatalvezetőt, hogy a belügyminiszter előzetes hozzájárulása kell. Ez nem a politikai szférába való áttolása a hivatalvezetőnek, hanem kizárólag egy magasabb szintű szakmai kontrollt jelent, gyakorlatilag az erősen politikai attitűdű köztársasági megbízott személyi kiválasztásával szemben egy kontroll.
A magam részéről úgy érzem, hogy ez a központi irányítás ebben az esetben a Belügyminisztérium jogkörét és lehetőségeit semmilyen módon sem bővíti, ettől nem lesz lehetősége a Belügyminisztériumnak arra, hogy az önkormányzatok életébe belenyúljon, pontosan azért, mert a hivatalvezető az önkormányzatok életébe vajmi kevéssé tud az önkormányzati törvényt is ismerve és az ott biztosított lehetőségeket tudva belenyúlni.
Ezért én nem látom jelentőségét annak, hogy csak a köztársasági megbízott dönthessen a hivatalvezető személyét illetően. Ebből értelemszerűen következik az is, hogy számomra egyszerűen értelmezhetetlen minden olyan megállapítás, amely azt mondja, hogy az önkormányzati törvénnyel ellentétes lenne. Az önkrományzati törvény a hivatal dolgozóiról és nem a hivatalvezetőről beszél, ez úgy gondolom, egy pontos jogértelmezés.
Rendkívüli jelentősége lehet még a későbbi, a részletes vita során annak – és nagy valószínűséggel lesz is –, hogy a költségvetésben hol lesznek szabályozva a köztársasági megbízottak kiadásai. Hogy fejezetben-e – én nem értek hozzá, de nem tudok arról, hogy fejezetben, hogy a Belügyminisztérium költségvetésén belül önálló fejezetet kaphatna a köztársasági megbízott. Engem a szakemberek úgy tájékoztattak, hogy ez fogalmilag kizárt, önálló cím lehet, de fejezet nem. Ezt csak a szakszerűséggel kapcsolatban jegyzem meg, ezt én nem tudom, ezt a szakemberek el fogják dönteni, de nem ez a meghatározó ebben az esetben. Ebben az esetben a meghatározó az, hogy most a köztársasági megbízottakkal és egyéb feladatokkal, költségeket igénylő feladatokkal együtt van beállítva a költségvetésbe. Még nem tudjuk pontosan, hogy milyen összeg lesz az, amelyet a köztársasági megbízotti hivatalok működése igényel, nem tudjuk még azt, hogy hol tudjuk őket pontosan és milyen bérleti díj ellenében elhelyezni; nem tudjuk azt pontosan, hogy milyen nagyságrendű hivatali apparátussal működnek, és ezért külön, e vonatkozásban a Belügyminisztérium a külön címet illetően nyilatkozni még nem tud, hiszen be van terjesztve a költségvetésről szóló törvényjavaslat.
Nyilvánvaló dolog, hogy a Belügyminisztériumnak létfontosságú érdeke az, hogy a köztársasági megbízotti hivatalok egészségesen működjenek és a működésükhöz feltétlenül szükséges összegeket biztosítani fogja. Én ennek politikai rációját nem látom, hogy külön címben lehessen szabályozni a köztársasági megbízotti hivatalok költségigényét a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül.
Úgy gondolom, hogy a hivatalvezetők kinevezésével kapcsolatban fel kell hívnom az előterjesztők figyelmét arra, hogy akkor, amikor az indokolásban, de a bizottsági vita során is, arra hivatkoztunk, hogy az önkormányzatisággal és a nyugat-európai gyakorlattal fut szinkronban az, amit előadtunk, fel kell hívnom az Önök figyelmét arra, hogy Hollandiában a polgármestert, nem a polgármester hivatalát, hanem a polgármestert is a Kormány nevezi ki. Akkor, ha én elfogadom, mint ahogy elfogadtuk a politikai egyeztető tárgyalások során, akkor, amikor az önkormányzati törvény logikáját kidolgoztuk, ha elfogadjuk azt a példát, amelyet a szabad demokraták volt frakcióvezetője hozott – és amelyet a jegyzőkönyv tartalmaz –, hogy a francia prefektusi rendszerhez hasonlítható – nem az, mert nem így szólt a volt frakcióvezető előadása, hanem hasonlítható a köztársasági megbízott intézménye, akkor számomra értelmezhetetlen most ugyanezen szabad demokrata frakció részéről annak fenntartással fogadása, hogy a hivatalvezetőt a Kormány nevezi ki.
Akkor, amikor azt a jogszabályt megszerkesztette a Belügyminisztérium, figyelembe vettük és átnéztük a hatpárti egyeztetés során született jegyzőkönyveket, azokat a jegyzőkönyveket, amelyek tartalmazták a szabad demokraták álláspontját a köztársasági megbízott jogállásával kapcsolatban, és megkíséreltük a működőképességet is figyelembe véve és szem előtt tartva annak szellemében ezt a jogszabályt megalkotni.
Ilyen körülmények között ezen két elvi kérdéssel, fenntartással kapcsolatban ez a véleményem, ez a Belügyminisztérium véleménye és ezt az álláspontunkat tartjuk a továbbiak során is.
Azzal kapcsolatban, hogy az egységes hivatalon belül legyen megyénként hivatal vagy ne legyen, az érvünk a következő. Csak és kizárólag racionális érveink vannak, nevezetesen az, hogy a polgárnak ne kelljen olyan rendkívül sokat és messze utaznia. Magától értetődő, hogyha a Parlament az önök indítványát elfogadva úgy dönt, hogy csak egyetlenegy helyen legyen hivatal, a régió székhelyén, akkor ezt a Belügyminisztérium elfogadja, legfeljebb a polgár nem 60 vagy 80 kilométert, hanem 200 kilométert fog utazni. Kizárólag azért döntött így a Belügyminisztérium, hogy ilyen tartalommal terjeszti be ezt a törvényjavaslatot, hogy kíméljük a polgárt, az állampolgárt, minél kevesebbet kelljen utaznia. Azzal kapcsolatban, hogy lehetséges létrehozni – Gál képviselő úr, kénytelen vagyok a képviselő úr nevét mondani, elnézést kérek –, hogy kötelező legyen létrehozni ezt a hivatalt, vagy ne legyen kötelező létrehozni ezt a hivatalt, itt egy államigazgatási alapelvre hivatkoznék, hogy a hivatal szerkezetét illetően mi nem szeretnénk arra az útra tévedni, hogy akkor lehessen hivatalt létrehozni, amikor egy hivatalvezető akarja. A közigazgatás, a szerkezet legyen jogszabályokban pontosan rögzített és körülírt, és ha önök úgy döntenek, hogy az egységes hivatalnak legyenek-e – mindegy, hogy minek nevezzük – megyei kirendeltségei, akkor legyenek, de azt ne tegyük semmilyen módon sem, hogy lehetőségként adjuk csak meg ezt. Köszönöm.
Határozathozatal

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me