TÓTH TIHAMÉR, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója:
TÓTH TIHAMÉR, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója:
TÓTH TIHAMÉR, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság november 28-i ülésén újólag tárgyalta a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslatot.
Ez alkalommal már a tárgyalásnak részét képezte a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok sora is.
A törvényjavaslat 1. §-ára vonatkozóan módosító indítványt nyújtott be 882-es sorszám alatt dr. Kiss György, 892-es sorszám alatt István József és 918-as sorszám alatt Hodosán Róza és dr. Szabó Erika. A törvényjavaslat 1. szakasza szól a köztársasági megbízott képesítéséről, mégpedig abban a formában, hogy a képesítési előírás feltételeit más jogszabály körébe utalja. A téma vizsgálatánál az első eldöntendő kérdés az volt, hogy helyes-e azt az elvet követni, hogy egy most alkotandó törvénynél visszahivatkozunk egy alacsonyabb szintű jogszabályra, vagy pedig kövessük azt a gyakorlatot, hogy együtt, ebben a törvényben kerüljön megalkotásra a képesítési előírás is.
Tekintettel arra, hogy a 84/1990-es kormányrendelet csupán erről, a köztársasági megbízott szakképesítéséről rendelkezik, a bizottság úgy döntött, hogy nem szükséges, hogy egy egyszakaszos kormányrendelet hatályban maradjon, hanem lényegesen jobb, jogtechnikailag kezelhetőbb megoldás az, hogyha itt a törvényben kerül meghatározásra a képesítési előírás.
Ezek után a módosító javaslatokat nézve a bizottság abban a helyzetben volt, hogy egyrészt szűkítő, másrészt tágító értelmezésűek voltak ezek a módosító javaslatok. Van, aki elegendőnek találta csak a jogtudományi egyetemi végzettséget ötéves gyakorlattal, míg a másik javaslat jogi szakvizsga előírását, illetve meglétét követelte meg, ugyanakkor a harmadik javaslat pedig általában felsőfokú végzettségről beszélt. A vita után a bizottság többségi határozattal hozott döntése az volt, hogy fogadja el a bizottság a hatályos kormányrendelet, a 84/1990-es kormányrendelet teljes szövegét, és az kerüljön be a törvényjavaslat 1.§-a helyébe.
Tulajdonképpen itt lehetne most további érveket és ellenérveket felhozni amellett, hogy kizárólag jogi, állam- és jogtudományi végzettséghez, képesítéshez kell-e és szabad-e kötni a köztársasági megbízott képesítési előírásait. Elfogadtuk többségben a kormányrendelet helyességét, és azt mondtuk, hogy nem feltétlenül az a szabály jó, amelyik kizárólagos rendelkezést tartalmaz, és nem veszi figyelembe azt, hogy esetleg más irányú szakképzettséggel és megfelelően hosszú közigazgatási gyakorlattal is betölthető ugyanez a munkakör. Így került bele a jelentésünkbe az az egészen pontosan a kormányrendeletből átvett szöveg, amelynek értelmében köztársasági megbízottá az a büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár nevezhető ki, aki állami vagy jogtudományi egyetemi, illetve állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, és legalább ötéves vagy más egyetemi végzettséggel és legalább tízéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.
Ugyancsak az 1. szakasszal egyidejűleg tárgyaltuk, és a bizottsági jelentés szerkezetében ezért hoztuk előre a 11. szakaszra vonatkozó részt, amelyik a törvény hatályba lépéséről rendelkezik. És miután az 1. szakaszban meghatároztuk a képesítési feltételeket, ezért itt indokolt volt a 84/1990. XI. 13. kormányszámú rendelet hatályvesztéséről is rendelkezni.
A módosító javaslatok a továbbiakban a törvényjavaslat 2. §-ának (2) bekezdésére vonatkoztak. Itt elsőként a 886-os számú, dr. Mezey Károly és dr. Szendrei László képviselők módosító javaslatát tárgyaltuk. Az eredeti szöveg, a (2) bekezdés úgy hangzik, hogy a köztársasági megbízott pártban tisztséget nem viselhet, a párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. A javaslat értelmében a (2) bekezdésnek csak az első mondata maradt volna meg. A bizottság nem értett egyet ezzel a módosítással, mert úgy tartja helyesnek, hogyha a kizárási feltételeket ettől lényegesen tágabb körben határozza meg a törvényjavaslat.
Ugyanide vonatkozott dr. Gál Zoltánnak a 934-es sorszám alatt előterjesztett módosító javaslata, amelyik már lényegesen pontosabban, illetve szűkebben határozta meg azokat az eseteket, amelyek az összeférhetetlenséget kimondanák. Tulajdonképpen a bizottság nagyjából-egészéből dr. Gál Zoltán módosító javaslata alapján szövegezte meg a törvényjavaslat új 2. §-ának (2) bekezdését, és ennek értelmében a köztársasági megbízott párt hivatali tisztségviselője és választott testületi tagja nem lehet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. És miután a bizottság részben ezt a módosító javaslatot felhasználva, de önállóan fogalmazta meg az új (2) bekezdését a törvényjavaslat 2. szakaszának, ezért nem támogatja a 934-es számú módosító javaslatot; s úgy, ahogy utaltam rá az elején, a 886-os számút sem.
A törvényjavaslat 3.§-ának a) pontját 918-as sorszámú módosító indítványában dr. Szabó Erika és Hodosán Róza a következőképpen próbálta szabályozni, illetve a következő javaslatot terjesztette elő a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése idejére; ezenkívül ugyancsak a 934-es sorszám alatt dr. Gál Zoltán nyújtott be még módosító javaslatot, és a 886-os számú javaslata dr. Mezey Károlynak és dr. Szendrei Lászlónak ugyancsak kitért a megszűnés esetére. A bizottságnak ugyancsak többségi véleménnyel hozott határozata értelmében semmi nem indokolja azt, hogy az önkormányzati törvénynek a kifejezett rendelkezésétől, amelyik azt mondja ki, hogy a köztársasági megbízottat a köztársasági elnök működésének időtartamára nevezik ki, tehát hogy ettől akár az ügymenet megkönnyítése, illetve a hivatal átadásának megkönnyítése érdekében indokolt volna eltérni.
A többségi álláspontot indokolta az is, hogy a köztársasági megbízottak hivatalát felelős hivatalvezető vezeti, akinek lehetősége van helyettesíteni a köztársasági megbízottat addig, amíg az új megbízott kinevezésre kerül. Ennek értelmében a bizottságunk mindhárom módosító javaslatot elutasította, illetve egyiket sem támogatja.
A 934-es sorszámú, ugyancsak dr. Gál Zoltán képviselőtársunk módosító indítványa a következőkben az 5. szakasz (1) bekezdésére vonatkozott. Az eredeti szövegből elhagyni javasolta az államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésből gazdálkodó szervezet megjelölést. A bizottság a javaslat elvetése mellett az eredeti szöveget tartja pontosabbnak, ezért miután ez a meghatározás nemcsak ebben a törvényjavaslatban szerepel, több, jelenleg hatályos, számos jogszabály és belső rendelkező utasítás is ismeri ezt a fogalmat.
Ugyancsak az 5. szakasz (1) bekezdésére vonatkozott dr. Szabó Erika és Hodosán Róza módosító indítványa is, akik a köztársasági megbízottra vonatkozó külön fejezetre történő utalásnak a törlését tartották indokoltnak.
A bizottság ugyancsak a javaslat elutasítása mellett döntött. Indokolásként azt fogadta el a többségi vélemény, hogy szükséges a működési költségeket ugyan megjelölni elkülönítetten a belügyminisztériumi költségvetéstől, de nem indokolja semmi sem, hogy az külön fejezetet képezzen.
Vissza szeretnék térni dr. Gál Zoltán módosító javaslatára, amely ugyancsak érintette a költségvetési elkülönítést, de itt nem a külön fejezetben történő elkülönítésről szólt. Ennek megfelelően a két javaslat elvetése mellett a bizottság az 5. § (1) bekezdését a következőképpen fogalmazta meg: "A köztársasági megbízott hivatala államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésből gazdálkodó szervezet. Működésének költségeit az állami költségvetés a belügyminisztériumi költségvetési fejezetben, azon belül elkülönítetten biztosítja."
Az 5. § (2) bekezdésére vonatkozóan a 918-as, dr. Szabó Erika és Hodosán Róza módosító indítványa a bekezdés elhagyását javasolta. Ugyancsak erre vonatkozott dr. Gál Zoltán módosító javaslata, aki a megyénként vagy területenként létrehozandó köztársasági megbízotti hivataloknak a kirendeltség elnevezést javasolta. A bizottság a két módosító javaslatot ugyan nem fogadta el, de a bizottsági jelentésben az 5. § (2) bekezdését a következő szövegezéssel pontosította: "A köztársasági megbízott a régión belül (megyénként) területi hivatalokat hozhat létre." A "megyénként" zárójeles megfogalmazásba került, ennek eldöntése a későbbiekre marad.
Ugyancsak a 918-as módosító indítványa dr. Szabó Erikának és Hodosán Rózának a törvényjavaslat 6. §-ának elhagyását javasolta azzal az indokolással, hogy a köztársasági megbízott hivatalra vonatkozó ilyenfajta rendelkezéseknek a törvényben való megfogalmazása mintegy beavatkozás lenne a hivatal belső ügyrendjének az összeállításába, illetve az ügyrendi feladatok meghatározásába.
Dr. Gál Zoltán módosító javaslata itt már csak az elnevezésben, a területi kirendeltségek vonatkozásában szerepel. Miután az előbbiekben a bizottság ezzel az elnevezéssel, ezzel a módosítással nem értett egyet, így értelemszerűen itt is ennek az elutasítása mellett döntött.
Ugyancsak elutasításra került dr. Szabó Erika és Hodosán Róza 934-es sorszámú javaslata, amely a törvényjavaslat 7. §-ának teljes elhagyására vonatkozott. Az indokolása egyezett a 6. § törlésére vonatkozó indokolással.
A bizottság álláspontja ebben a tekintetben többségi álláspont szerint az volt, hogy egy kerettörvény az önkormányzati törvény rendelkezései mellett, amikor a jogállásról szóló külön törvényjavaslat szerepel, akkor egyáltalán nem mondható az, hogy indokolatlan a további, a kerettörvénybe nem tett, és ott nem rendezett kérdések szabályozása. Ezért a teljes 6. és 7. § fenntartásával értett egyet a bizottság.
Közbevetőleg jegyzem meg, hogy dr. Szájer Józsefnek volt a bizottsági ülésen egy szóban előterjesztett módosítási javaslata, amely csak a 7. § (2) bekezdésének az elhagyására vonatkozott, de ugyancsak elutasításra került.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
