BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Remélem valamennyien emlékszünk a délelőtti vitára, igyekszem a tárgyszerűség követelményét szem előtt tartva kizárólag a módosításra vonatkozó és egyébként lényegesebb észrevételekre válaszolni.
Mindenekelőtt két módosításról van szó. Mint tudjuk, a Kormány nevében egyetértek az egyikkel, ezzel nem kívánok foglalkozni, tehát a Szokolay-féle módosító indítvánnyal, amely magában foglalja a Szigethy István által délelőtt említett módosítást is. Ezzel egyetért a Kormány, tehát ezzel nem kell foglalkozni. Azzal a pontosítással, hogy Kutrucz Katalin bizottsági előadó a módosítástól kicsit eltérően és precízebben előterjesztette, hogy tudniillik a vétségi alakzatokra, tehát az eljárási kegyelem a hivatali vesztegetés és az egyéb visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények vétségi alakzatára nem vonatkozik, ezt a módosítást tehát támogatja a Kormány.
A másik módosító indítvány, ami a Torgyán József által fenntartott módosításra vonatkozik, azt célozza tehát, hogy emlékeztessem a tisztelt Házat, hogy tudniillik a kivételek között, tehát a kedvezőtlen helyzetbe kerülő kivételek között szerepeljen az erős felindulásban elkövetett emberölés tettese is, tehát ők is olyan körülmények közé kerüljenek az amnesztia alkalmazása szempontjából, mint ahogyan a szándékos emberölés tettesei. A Kormány azért nem támogatja ezt az indítványt, mert világos különbséget kíván érzékeltetni a két bűncselekmény elkövetői körét illetően a között, hogy a szándékos emberöléssel kapcsolatos eredményt illetően sajnos azonos eredménnyel járó bűncselekmény tettese a szándékában gyakorlatilag nincs olyan méltányolható és más emberileg érthető motívum által befolyásolva, mint ahogyan azt az erős felindulással kapcsolatban a büntetési tétel is világosan mutatja, hiszen közel kétszerese az alapeset büntetési tétele a szándékos emberölésnél, mint az erős felindulásban elkövetett emberölésnél. Tehát én azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy aránytalanul kedvezőtlen helyzetbe kerülnének ezek az elkövetők akkor, ha egy tekintet alá esnének a szándékos emberölést elkövetőkkel, azonos megítélés alá az amnesztia alkalmazása szempontjából. Ezért nem kívántuk ezt ide felvenni, és ezért nem támogatjuk ezt az indítványt, de ez az Önök döntésén múlik.
A Mészáros István által bizottsági véleményként és többek által azután később ennek a bizottságnak tagjaként előadottakat illetően, bár ezek nem tartalmaznak módosító indítványt, mégis kitérnék néhány dologra.
A bizottság tagjainak első kritikája az volt, hogy az egyéves szabadságvesztés elengedése a visszaesőkre miért nem terjed ki. Én úgy emlékszem, hogy világosan kitértem erre a miniszteri előterjesztésben, hogy tudniillik világos különbséget kellett tenni, és most is az a véleményem, hogy a visszaesők és a többszörös visszaesők egészen más kategóriát kell hogy képezzenek, mint az első büntényesek, természetesen azt a differenciálást a szerkesztésben ez tükrözi, hiszen az egyéves szabadságvesztés a visszaesőket illetően nem tartalmazhatja ugyanazt a kedvezményt, mint az első ízben bíróság elé került és végrehajtható szabadságvesztésre ítélt elkövetőknél.
A másik észrevételük ezzel kapcsolatban Mészáros Istvánéknak az volt, hogy a fiatalkorúakra vonatkozóan miért nem terjed ki a szociális és humanitárius szempontokat felsoroló javaslati rész. Ehhez kapcsolódik több felszólaló, legutóbb Fodor Gábor. A következőket szeretném ezzel kapcsolatban elmondani. A gyakorló jogászok előtt bizonyára közismert, de azért valószínűleg a közvélemény is tudja, hogy a fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat rendkívül differenciált. Első ízben a fiatalkorú elkövetőkkel szemben semmilyen büntető intézkedést nem alkalmaz, nyilván vannak, akik ezt itt meg tudják erősíteni, próbára bocsátással végződik az esetek zöme, ezt követően vagy felfüggesztett szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést rendel el, az amnesztia szempontjából ezek még mindig indifferensek. Ezt követi tehát már a harmadik eset vagy nagyon súlyos eset, amikor valóban végrehajtható szabadságvesztést szabnak ki, ez egy év alatt szokott lenni általában, hiszen mint tudjuk, a fiatalkorúak büntetése korlátlanul enyhíthető, tehát nem köti a bírók kezét a BTK büntetési tételeinek a szigorú szabályozása,és ezt követi valójában az a bírói gyakorlat, amely egy évet meghaladó szabadságvesztést szab ki a fiatalkorúakkal szemben.
Könnyen belátható, hogy azok a fiatalkorúak, akik egy évet meghaladó szabadságvesztésre lettek ítélve, és ily módon töltik ezt a büntetést, vagy visszaesők és ezért eleve kizártak a kivételek miatt, vagy pedig az ott felsorolt bűncselekményeket követték el és azért kizártak, vagy pedig olyan súlyos bűncselekményt követtek el, ami mindenképpen indokolatlanná tenné, hogy abba, a szociális és humanitárius szempontokból megfontolt célok alá tartozó körbe tartozzanak, mint a javaslatban felsorolt kategóriák.
Ugyancsak felmerült itt, és a legutolsó felszólaló, de többen is érintették azt a generális szabályt, hogy a semmilyen szempontból kedvezmény alá nem eső elítéltek köre miért egynyolcad kedvezményt kap, miért nem differenciáltabb ez, és miért annyi, amennyi, miért nem egynegyed és egyötöd, és így tovább.
Tisztelt Országgyűlés! Egy generális szabály igénye vezette a törvényalkotót akkor, amikor figyelembe véve azt a jogos kritikát, amely az elmúlt időszak kegyelmi előterjesztéseit és kegyelmi jogszabályait jellemezte – amelyek gyakorlatilag nagyon sok elítélt számára semmit sem nyújtottak –, generálisan mindenképpen gesztust, érzékelhető gesztust kíván gyakorolni. Gondoljuk meg, hogy itt súlyos börtönbüntetéseket töltő elítéltekről van szó, ahol az az egynyolcad kedvezmény bizony éppen elég időcsökkentés ahhoz képest, hogy az elítélteknek ez a köre is érezze, hogy a Parlament által elfogadásra került törvényjavaslat velük szemben is kívánta gyakorolni a megbocsátásnak a differenciált módját.
A magam részéről természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ahány ember, annyiféle vélemény lehetséges. Mi az egynyolcad kedvezményt éreztük olyannak, ami arányban áll a törvényjavaslat többi részével is, és természetesen nem lehet egyetérteni Zétényi Zsoltnak azzal a felfogásával, hogy őket is egynegyed kedvezményben kellene részesíteni, hiszen akkor semmi sem különbözteti meg őket azoktól, akikre egyébként az egynegyedes kedvezmény nem ilyen körben vonatkozik. Itt arányosságot kellett figyelembe venni, és az arányosságnak megfelel véleményem szerint az egynyolcad kedvezménnyel kapcsolatos rendelkezés.
A Torgyán József-féle módosító indítványra már kitértem, Kőszeg Ferenc hosszabb felszólalásában tulajdonképpen módosító indítványt nem terjesztett elő, erre igen sok képviselő válaszolt. A magam részéről a politikai vonatkozású fejtegetésekre nem kívánok válaszolni, azt azonban szeretném érzékeltetni a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy nehogy azt higgye itt az Országgyűlés, hogy az igazságügyi kormányzat, személy szerint én, nincs tisztában azzal, hogy kik vannak a tavalyi amnesztiát követően is – mint államellenes bűncselekmények miatt jogerős büntetést töltő személyek – a szabadságvesztést végrehajtó intézetekben.
Utalok arra, hogy két héttel ezelőtt megkaptam Demszky Gábor képviselő úrnak azt a felsorolását, azt a meglepetést tartalmazó felsorolását, amely kéri az igazságügyminiszter intézkedését ezekkel az ügyekkel kapcsolatban az ott megnevezett személyek büntetését illetően. A kérésnek megfelelően valamenynyi ügy felülvizsgálata folyamatban van. Én most azt tudom közölni, hogy valamennyi, kémkedés miatt a szabadságvesztés büntetést töltő személy a vizsgálat eredményeként úgy tűnik, hogy nem valószínű, hogy hivatali felülvizsgálat alapján, igazságügyi miniszteri intézkedés alapján kegyelmi előterjesztésre kerülne.
Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy ezek a személyek akár egyéni kegyelem, akár más módon az eljárás felülvizsgálatát kérik, illetőleg intézkedést kérjenek ügyükben.
A felsorolással érintett másik kör: néhány, izgatás miatt és izgatás és más bűncselekmények miatt büntetését töltő személyről van szó. Szeretném érzékeltetni, hogy ez a két vagy három személy egyébként – mondom – többszörös visszaesőként egyéb bűncselekmények melletti izgatást is megvalósított bűncselekmény miatt tölti büntetését. Anélkül, hogy részletezném az elkövetett cselekményeket, általában – azt hiszem, kivétel nélkül – mind horogkeresztes zászlókkal, náci indulókkal stb. ilyen elkövetési módokkal azonos elkövetői kört jelent.
Nem hiszem, hogy Kőszeg Ferenc a konkrét esetek ismeretében őket tekintené olyannak, mint az elmúlt rendszerrel szemben politikai üldözést szenvedő személyeket. Mindenesetre ezeknek az ügyeknek a felülvizsgálata folyik. Van, aki már a felsorolt listát illetően szabadlábra is került, hiszen a kegyelem beadása, illetőleg a végrehajtás egymástól eltérő fázisában ez megvalósult. De vissza fogok térni Demszky Gábor képviselő úr megkeresésével kapcsolatban konkrétan ezekre az ügyekre.
Nem volt indokolt egyébként, hogy ezt az elkövetői kört generálisan a közkegyelmi rendelkezésben ne érintsük, mint a kivétel alá tartozó bűncselekmények körét, hiszen az általános szokás, hogy az állam elleni bűncselekmények elkövetőit egy közkegyelmi rendelkezés mint közkegyelmi rendelkezés nem érinthet. Más kérdés, hogy egyéb megoldások is vannak, mások már erre rámutattak.
A Darvas Iván szintén nem módosító indítványt tartalmazó hozzászólásával és észrevételével nagymértékben egyet kell érteni. Nagyon helyesen mutatott rá Darvas Iván képviselő úr arra, hogy tulajdonképpen elavult a büntetésvégrehajtás rendszere, tulajdonképpen múlt századiak a börtönviszonyok. Ezzel én magam is egyetértek. Természetesen három hét alatt ezeket nem lehet megváltoztatni. Elhatározott szándéka a Kormánynak, ezen belül az igazságügyminiszternek és a szakembereknek, hogy ezen változtatunk. A további törvényalkotásban majd találkozni fognak nyilván rövidesen ezekkel az elképzelésekkel konkrétan is. Nem a közkegyelmi rendelkezéssel függ össze ennek a kérdésnek a megoldása.
Én azt hiszem, minden konkrét kérdést érintettem, a hozzászólások többi köre – tulajdonképpen egymással is vitatkozva – ezt a törvényhozói, lelkiismereti kérdést érintette, hogy hogyan foglaljanak Önök ebben állást. Még egyszer mondom, az általunk támogatott módosító indítvánnyal azonosan kérem a törvényjavaslat elfogadását, és ezzel kapcsolatban kérem, hogy vegyék figyelembe ennek a kérdésnek a vitáját. Amennyire tudom, éppen az érdekeltek is figyelemmel kísérik a televízió nyilvánossága alapján. Úgyhogy nagyon szeretném, hogy ha itt ma, egy kicsit talán az időtartamot túllépve, pontot tehetnénk ennek a tényleg most már hosszabb idő óta a közvéleményt és az érdekelteket is foglalkoztató kérdésnek a végére! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
